Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
298 1'(>lgári perrendtartás. pedig, hogy ez az előfeltétel fenforgása ki van zárva akkor, ha a mindenkori felperesnek módjában áll az, hogy a megállapittatm kivánt jogviszonyhoz képest a tárgyilag meghatározott teljesítést, vagy e helyett a kártérítést már akkor keresettel érvényesítheti. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanácsa 482/1899. 337/1901., 187/1902., 104/1903. és 162/1903. számok alatt. A felperesnek ezen keresete tulajdonképpen csak megállapítási kereset; mert habár a teljesítési kötelezettség kimondására is irányul, azonban a teljesítés tárgya meghatározva nincs és igy a teljesítési kötelezettségnek pusztán általánosságban kimondása mellett az ekként marasztaló ítélet tárgyilag nélkülözi a végrehajthatás jogkövetkezményét; felperes fentartott keresete tehát jogilag és valósággal csak arra irányul, hogy bíróilag állapittassék meg azr hogy az A) alatti okiratba foglalt vételi ügylet a felek között még fenáll és igy ennek jogszerű folyománya gyanánt alperes azt az ügyletet teljesíteni is tartozik; már pedig mindez a jogviszony létezésének puszta megállapításánál nem egyéb. Minthogy azonban az A) alatti okirat tartalmához képest felperesnek módjában állott az, hogy a tárgyilag meghatározott teljesítést vagy e helyett a kártérítést már a jelen per meginditásaki >r keresettel érvényesíthette és igy a jogviszony puszta megállapítása a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek nem mutatkozik, ezeknél fogva a felebbezési biróság a sommás eljárási törvény 16. §-ában foglalt jogszabályt sértette azzal, hogy felperes fentartott keresetének érdemi eldöntésébe bocsátkozott; éppen ezért alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni, a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával felperesi fentartott keresetével elutasítani. (Curia 1904 június 8. G. 24. sz. a.) Alperesség. 74- §• 771. Az a körülmény, hogy valamely szabályszerűen perbeidézett alperes a per folyama alatt elhalálozott, az Ítélethozatalra befolyással nincs, és csak az itélet kézbesítendő az elhalálozott fél örököseinek. (Curia 1904 május 24. 7013/1903. sz. a.) 772. Nincs ugyan perjogi akadálya annak, hogy felperes a per folyama alatt alperesek gyanánt másokat perbe vonjon; azonban a dolog természeténél fogva ennek csak az elsőbiróságnál lehet helye. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó 7. G. 131. sz.) 1881 : LIX. t.-cz. 8. §. 773. Habár a viszonkereseti követelés nem származik a felperesi követeléssel ugyanazon jogalapból, mégis mert ugy kereset, mint az alperesi viszonkereset határozott pénzösszegre irányul,