Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

272 Csődtörvény a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja, mégis az elsőbiróság a 32 korona 34 fillér töke tekintetében a jelen per kimenetelét az alperes csődtömeg részére a közadós személyében leteendőleg megítélt Főeskü le, vagy le nem tételétől helyesen tette függővé, mert az elsöbiróságnak e részben helyes megállapítása szerint bizonyítva vau. hogy felperes a közadóshoz 154 darab zsákot küldött buzaszállitá? czéljából; egymagában az a körülmény pedig, hogy a leltározott é.a felperes által visszakövetelt zsákok nagyrészben az iglói mümalom pecsétjével voltak ellátva, olyannak, mely a jelen esetben a csödhitekzők megkárosítását maga után vonná s így a főeskünek alkalmaztatását kizárná, annál kevésbé tekinthető, mivel alperes maga sem állítja, hogy a kérdéses zsákokat az iglói mümalom küldte az alpereshez s hogy igy azok a nevezett mümalom tulajdonát képeznék : és mert H. D. és F. J. tanuk vallomásai szerint közadós a szóban forgó zsákok leltározását már a leltározás alkalmával ellenzte azért, hogy azok a felperes tulajdonát képezik. (Curia 1905. október 25-én. 629/1905.) 157- §• 708. Az a körülmény, hogy a csődtömeggondnok a felszámolási tárgyalás alkalmával az alperes által bejelentett váltókövetelést valódinak elismerte, nem szolgál akadályul arra nézve, hogy miután az illetékes büntető bíróság azt a váltónyilatkozatot, amelynek alapján a követelés bejelentve és elismerve lett, jogerős ítélettel hamisnak nyilvánította, a nyilván tévesen fennállónak elismert azon követelést utólag valótlannak kimondatni és annak a felosztási tervből való törlését per utján ne követelhesse. A k i r. törvényszék: Ezen megállapított és ekként sorozott követelésnek valótlansága és a felosztási tervből való kihagyása iránt a tömeggondnok a jelen pert megindította azon az alapon, mert időközben ez a váltó a kibocsájtó és forgatóval szemben hamisítványnak nyilváníttatott és megállapittatott, hogy a kibocsátói és forgatói aláírások nem ezektől, hanem R. I.-tól származnak. A kir. törvényszék beszerezte a 999/b. 1902. sz. büntető perre vonatkozó iratokat és ezekből azt állapította meg, miszerint a NagyAtádon 1899. február 18-án 420 írtról kiállított eredeti váltón lévő ,,N. J. kibocsájtói és H. E. férj. R. L-né" forgatói aláírások a büntető bíróság jogerős határozatával hamisítványoknak nyilváníttattak. Tekintve már most, hogy ezen hamisított váltóból a közadósra fizetési kötelezettség nem származik, tekintve továbbá, hogy az a körülmény, miszerint a követelés alapját képező váltót a közadós alá nem irta és fizetési kötelezettséget nem vállalt, a felszámolási tárgyalás befejezése után nyert csak megállapítást és ezért a felszámolási tárgyalásnak az az adata, hogy a kérdéses követelés valódinak elismertetett és soroztatott, azon utóbbi tény által, hogy a váltó hamisítványnak bizonyult, önmagában hatályát vesztette és végül; tekintve, hogy érvényes czim és jogalap nélkül követelés a csődtömeg ellen nem érvényesíthető és az alperes a csődhitelezők kárán gaz-