Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Csődbiztos, töméggondnok és csődválasztmány. 103—111. 2(>; vesztes félnek tekintendő és igy a csődkérvény folytán felmerült összes költséget, tehát a tömeggondnok dijait és kiadásait is viselni ő köteles; amivel szemben nem forog fent törvényes ok arra, hogy legesen, vagy csak részben is a panaszolt marasztaltassék. a tömeg dijai és kiadásainak viselésére a csődöt kérő féllel egyetem­A m. k i r. C n r i a: A másodbiróság végzése indokainál fogva és még azért hagyatik helyben: mert a fennforgó esetben csődnyi­tási kérvény érdemleges elintézéséről lévén szó, a csődnyitási kér­vénynyel kapcsolatos eljárási költségek és tömeggondnoki dijnak megtérítése, a dolog természete szerint, a kérelmével elutasított pa­naszost terheli. (1904 augusztus 8. 1205/1905. v. sz. a.) Csődbiztos, tömeggondnok és csődválasztmány. 103—in. §. 699. A tömeggondnok a közadós váltói névaláírásának valódi­ságát joghatályosan megtagadhatja. (M. kir. Curia 38/1904. — 1904 deczember 22.) 700. Bejelentés alá eső követelés felett a közadós ellen hozott, jogérvényesen sommás végzéssel befejezett pernek megújítását a tömeggondnok jogosan kérheti. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoz­tatásával a tömeggondnoknak a perújítás kérelméhez való jogosult­sága megállapíttatik, az elsőbiróság a kereseti eredeti váltónak be­ki vánására és további szabályszerű eljárásra utasittatik. A csődtör­vény 3. §-a értelmében, a közadós a csődnyitás joghatályának kez­detével a kezelési és rendelkezési jogot a csődtömeghez tartozó va­gyon felett elveszti és azt a jogot a tömeggondnok gyakorolja. Ebből és általában a csődtörvény rendelkezéseiből következik, hogy a be­jelentés alá eső követelés felett még a közadós ellen hozott jogérvé­nyesen sommás végzéssel befejezett pernek megújítását a tömeg­gondnok jogosan kérheti, azért mindkét alsóbiróság Ítéletének meg­változtatásával a tömeggondnoknak a perújítás kérelmezéséhez való jogát megállapítani és tekintettel arra, hogy a kereseti váltó a felek részéről nem lett bemutatva, az elsőbiróságot annak a váltónak be­kiyá-nására és további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Azo­nos: (T904 június 23. 387/1904. v. sz. a.) 701. A csődbiztos a közadós vagyonának zár alá vételét csak akkor eszközölheti és igy a zár alá vételnél csődbiztosi minőségé­ben csak akkor járhat el, ha a csődbíróságtól erre megbízása van, s ily megbízás hiányában a panaszlott biró a tömeg zár alá vételénél csődbiztosi minőségében megjelenni jogosult nem volt. (Curia 1904 szeptember 10. 99. f.)

Next

/
Thumbnails
Contents