Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Csődtörvény adásából pedig, hogy a közadós ingóinak egy részét, melyekre nézv zálogjogától utóbb elállott, esak 1902. márczins 18-án foglaltatta le kitűnik az is, hogy alperes 1901. deczember 11-én a közadósnak néni az összes vagyonát foglalta le és a felperes azt sem állítja, hogy a biztosítási végrehajtás a lefoglalt tárgyakra a szoros zár alkalmazásával és azoknak a közadós birtokából való elvonásával foganatosíttatott volna. Egymagában abban a tényben tehát, hogy a közadós a foglalásnak ellene való foganatosítását eltűrte, tekintve, hogy arra nézve hiányzik minden adat, hogy a foglalás a közadóst kereskedelmi üzletének folytatásában is megakadályozta, a közadós anyagi romlásának oly jele nem nyilvánul, mely fizetéseinek megszüntetésével egyjelentőségü lenne. Ezek szerint a csődtörv. 27. §-a 2. pontjában megállapított feltételek fenn nem forogván, stb. A m .k i r. Curia: A másodbiróság ítélete indokaiból helyijén hagyatik. (1904 január 13. 1903. évi 1568. v. sz.) 677. A megtámadásra nem szolgálhat alapul, hogy közadós a esődnyitást megelőző hat hónapon tul létesült végrehajtási jognak feloldása iránt a szintén hat hónapi időn tul keletkezett egyzség értelmében a fizetéseket a csődnyitást megelőző hat hónapon belül teljesítette, mert ez által csak a meg nem támadható végrehajtási jognak meg nem felelő elégtétel eszközöltetett, melyet alperes külön kielégítési jog alapján amúgy is érvényesíthetett volna. (A m. kir. Curia felülvizsg. tanácsa 1904. jan. 12. I. G. 456/1903. sz. a.) 678. A megtámadhatlan végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésre, a fizetések megszüntetése vagy a csődkérvény beadása után a közadós által teljesített fizetés sikeresen nem támadható meg. M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével el kellett utasítani, mert az a kielégítés, melyet a hitelező a foglalás, illetve a telekkönyvi bekebelezés által szerzett zálogjoga alapján vagy annak folytán a további végrehajtási eljárás megelőzése czéljából a közadóstól nyert, nem támadható meg a csődtörvény 27. §-a alapján akkor, ha a foglalás, illetve bekebelezés maga meg nem támadtatott, vagy megtámadtatott ugyan, de a megtámadás sikerre nem vezetett és ha a hitelező, a mennyiben kielégitést nem a zálogtárgyból nyert, oly kielégítést kapott, melyet magából a zálogjoggal terhelt vagyonból szerezhetett volna. A sikertelenül megtámadott foglalás, illetve bekebelezés utján szerzett zálogjog ugyanis a csődnyitás folytán korlátozást nem szenved s a hitelező abból a csődtörvény 52., 173. és következő §-ai értelmében külön kielégitést igényelhet. Amennyiben tehát a hitelező a foglalás, illetve bekebelezés által szerzett és sikertelenül megtámadott zálogjog alapján vagy a zálogjog megszüntetése végett a csődnyitás előtt kielégitést kapott, azt nem mint csődhitelezö, hanem mint külön kielégítésre jogosított hitelező nyerte, már pedig a csődtörvénv 1. rész III. fejezete a külön kielégítésre jogosított hitelező által ily módon nyert kielégítésre nem vonatkozik. Felperes,