Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
242 Váltótörvény 646. Az ügyvédnek a felmerülendő dijaira adott fedezeti váltó, ha e mellett az ügyvédi rendtartás 54. §-ának megfelelő Írásbeli okirat is állíttatott ki, váltói uton érvényesithető, azonban a váltóbirtokos ügyvéd e részbeni követelését substantiálni és számszerűleg megjelölni tartozik. (M. kír. Curia 511/1904. — 1904. június hó 2.) 647. Ha a váltóbirtokos a régi váltó meghosszabbitására az adóstól ujabb váltót kapott, akkor, ha fizetési igénye fennáll is, a régi váltó alapján csak ugy követelhet fizetést az adóstól, ha az ujabb váltót is csatolja és felajánlja a perben. A m. k i r. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és felhívott indokaiból annyival inkább helybenhagyatik, mert felperes a szóban levő 200 koronás meghosszabbítási váltónak alperes részére való köteles kiadását csak megajánlotta, de azt a váltót a perhez nem csatolta. (M. kir. Curia 1235/1903. — 1904. szeptember 23.) 93- §> 648. A kellékhiányos váltó utóbb kitöltve perletétel esetében is ujabb keresettel érvényesithető és nincs szükség perújításra, mivel az előző pernek jogalapja egy váltónak nevezett, de lényeges kellék hiányában ilyennek nem tekintehető irat volt, mig a későbbi pernek jogalapját egy szabályszerű váltót képező okirat alkotja. A kir. ítélőtábla: A jelen perhez csatolt előper adatai szerint felperes a jelenleg kereset tárgyát képező váltót is, az emiitett előper tárgyává is tette ugyan, de mert akkor ezen a váltón intézvényes megnevezve — s az e tekintetben ki nem töltött váltó kitöltve nem volt s igy a váltó kellékhiányban szenvedett, alperes ellenbeszédének előterjesztése után felperes — azzal a kijelentéssel, hogy a kérdéses váltót az előper keretében érvényesíteni nem kívánja •— a váltóra alapított keresetét visszavette s a vonatkozó váltóöszszeg erejéig keresetét leszállította. Minthogy felperes keresetét az ellenirat előterjesztése után vonta vissza; ilyenkor a kereset visszavonás — akárminek nevezze azt felperes — az 1868: LIV. t.-cz. 69. és 70. §-ai értelmében perletételnek tekintendő, mely pervesztesség hatályával bír. Tekintettel azonban arra, hogy a perletétel esetén a pert uj jogalapon perújítás nélkül is újra meg szabad indítani, hogy továbbá mint azt az elsöbiróság helyesen kifejtette, felperesnek jogában állott a kellékhiányos váltót kitölteni s hogy még a kellékhiányos váltó váltójogi hatálylyal nem bír, — a keliékhiány pótlása után már a váltólevél váltójogi alapon érvényesithető, — amiból következik, hogy váltóperben, hol a kereset jogalapját épen a váltó képezi, — a kellékhiány tekintetében pótolt váltó uj jogalapnak tekintendő: felperes ez esetben épen az 1868: LIV. t.-czikk 70. §-a alapján jogosítva volt az előző perben elejtett váltókövetelését a kikötött váltó alapján mint uj jogalapon uj keresettel érvényesíteni.
