Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
138 Magánjog. rozat értelmében keresetével elutasítani, a perköltségeket azonban a per körülményeire való tekintettel kölcsönösen megszüntetni kellett. 365. Aki mással abban állapodik meg, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt ki dijazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily kikötés, ha nincs is nyilvános árverésről szó, erkölcstelen s abból biróilag megitélhető követelés nem származik. A kir. törvényszék: Felperes a szerződés létrejöttét azzal mozdította elő, hogy versenybe nem lépett, a nélkül, hogy valamely egyéb előmozdító tevékenységet fejtett volna ki. Tehát felperes keresetének jogalapja az, hogy felperes a versenytől való tartózkodás ellenértékeként kikötött összeget követeli alperestől. Ily kikötés erkölcstelen. Aki mással abban állapodik meg, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt ki dijazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily esetben vagy a vevő kénytelen az árut drágábban fizetni a végett, hogy a közbelépő harmadik dija fedezve legyen, vagy az eladó kénytelen ugyanabból a czélból az őt különben megillető haszonról lemondani. A közbelépő nem végez productiv munkát, hanem csak abban működik közre, hogy a vevő a viszonyok való állása felől tévedésbe ejtessék, vagy tévedésben maradjon. Tevékenysége tehát nemcsak hogy nem productiv, hanem káros s díjazását csak abból nyerheti, a mivel valamelyik fél jogtalanul meg van károsítva. A kihágási büntető törvénykönyv 128. §-a büntetést szab ki arra, a ki nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére nyereségért közreműködik. E szerint a törvény csak a nyilvános árverésnél elkövetett ily cselekményt bünteti, ellenben a nyilvános árverés esetén kivül az ily cselekményeket büntetni nem akarja. De ebből nem következik, hogy ily cselekmény nyilvános árverés esetén kivül nem volna erkölcstelennek minősíthető. Az, hogy a törvény a nyilvános árverésnél való összejátszást bünteti, annyit jelent, hogy ily összejátszás ha nyilvános árverésnél történik, annyira közveszélyes cselekmény, hogy a büntető megtorlást is szükségessé teszi. Ebből pedig nem arra kell következtetni, hogy nyilvános árverés esetén kivül, az ily eljárás meg volna engedve, hanem arra, hogy a nem versenyzés iránti összebeszélés, amely nyilvános árverés esetében büntető következményekkel jár, nyilvános árverés esetén kivül sem lehet az erkölcsnek megfelelő. Ennélfogva a nem versenyzés iránti összebeszélésből mint erkölcstelen ügyletből biróilag megitélhető követelés nem származik. A kir. Curia: Helybenhagyta (1904. szeptember 6-án 965/903- és 905/903-)
