Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

126 Magánjog-. rab előadási jogának átengedését feltételekhez kötötte s e feltételeket a szerzői jog megsértésének és következményének kikerülése végett alperesnek is figyelemben tartani kötelessége lett volna, s minthogy felperes a darabbal másként rendelkezni, mint ez a szerzővei, kötött szerződésben előírva volt, jogosítva nem is lehetett, felperesnek azt az érvelését, hogy ő a darab feltétlen előadási jogát ajánlotta fel felperesnek, s ezzel szerződéses kötelezettségének eleget tett, elfogadni nem lehetett. A k i r. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. A k i r. Curia: Ugyancsak helybenhagyta. (Curia 1904 deczember 9. 9525/903. sz. a.) 335. Ha egy lap közleményének az a czélja, hogy azzal az olvasó közönség valamely szövetségbe való belépésre buzdittassék, s e közlemény élén az utánnyomás tilalma ki nem fejeztetett, e czikk utánnyomása nem képezi a szerzői jog bitorlását. A k i r. t á b 1 a: A ,,Magyar Munka" czimü lapban foglalt „Ingyenes Jogsegély" feliratú közlemény két utolsó bekezdéséből kitűnik, hogy annak a közleményének az volt a czélja, hogy a kisiparos olvasó közönség az akkor alakulóban volt „kisiparosok országos szövetségé"-be való belépésre az ingyenes jogvédelem kilátásba helyezésével felbuzdittassék. Minthogy az ily irányú közlemény sem szépirodalmi, sem tudományos dolgozatnak nem tekinthető, s minthogy a közlemény élén az utánnyomás tilalma ki nem fejeztetett, annak alperes által történt átvétele az 1848. XVI. t.-cz. 9. §. 2. p. értelmében a szerzői jog bitorlását nem képezi; az elsőbiróság helyesen utasította el felperest keresetével. A m. k i r. Curia: A kir. tábla ítélete indokolása alapján helybenhagvatik. (Curia 1904 márczius 15. 6157/903. sz. a.) 336. Az 1884: XVI. t.-cz. 1. és 52. §-ai értelmében, ellenkező megállapodás hiányában a szerzői jog érvényesítésére a szerzőtársak mindenike maga is jogosult. A nyilvános előadás jogának átruházása egymagában, ellenkező megállapodás nélkül, nem szünteti meg a szerzőnek azt a jogát, hogy a szerzői jog bitorlását üldözheti. Ahhoz tehát, hogy a jogosult fordítást nyilvánosan elő lehessen adni, nemcsak a fordítónak, hanem a szerzőnek beleegyezése is szükséges. Az 1884: XVI. t.-cz. 11., 18. és 55. §-ok egybevetéséből kiviláglik, hogy színmüveket csak az esetben szükséges a törvény 42—44. íjaiban emiitett iktató könyvbe való beiktatás végett bejelenteni, ha a szinmü álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül jelent meg s a jogosult ennek daczára nemcsak a mü első kiadása, illetve nyilvános előadása napjától számított 50 évre, hanem a 11. §-ban meghatározott időre akarja biztosítani a védelmet a szinmu jogosulatlan előadása ellen. A kir. tábla: A C. a. közokiratban 2. r. felperes budapesti születésűnek van megjelölve, a NB. a. okiratban a berlini osztrák-