Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A tulajdon. Vagyonközösség megszüntetése. 113 305. Ha a tulajdonostárs a saját jutalékának egy bizonyos részét ajándék jogczimén s oly időben ruházta át testvérére, amikor már tulajdonostársaival évek hosszú során át vagyonközösségben volt, az a körülmény, hogy a megajándékozottal szemben az ajándékozó fél a haszonélvezeti jogot a maga javára fentartotta: a tulajdonostársak között a közösség tekintetében uj jogi állapotot elő nem idézett s igy a vagyonközösség megszüntetését nem is akadályozhatja. (1904 április 26. 1981/903. sz. a.) 306. A közös ingatlanok elvont hasznának követelési joga megállapításához jogilag nem szükséges az, hogy a jogszerű résztulajdonos erőszakkal gátoltassék a másik résztulajdonos által a használatban vagy hasznosításban, mert erre elegendő az ingatlanoknak a jogszerű mértéket túllépő használatban tartása. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó 7. G. 127/904. p. sz.) 307. A község s ennek lakosai közt, a község mint erkölcsi testületet képező jogi személy vagyonát illetően magánjogi értelemben vett közösség nem áll fenn: ezeknek egymás között fennálló viszonyára tehát a magánjognak a vagyonközösség s ennek megszüntetésére vonatkozó elméletei, alkalmazásba nem vehetők. Ennélfogva olyan esetben, midőn a község lakosainak egy, habár tekintélyes része, a község kötelékéből kilépve, a község határában uj községet, vagy községeket alapit, az anya- és uj községeknek az anyaközség törzsvagyonára vonatkozó viszonyai rendezésénél, nem a magán, hanem a közjogi elvek az irányadók. (1904 február 9. 4447/1903. P.) 308. Az osztatlan vagyonközösségben álló tulajdonostársak egyike, ha a tulajdonostársak a vagyon mikénti kezelésében állapodtak meg, ezen kezelés módjának megszüntetésére vagy megváltoztatására nincs feljogositva, ehhez a tulajdonostársak összességének beleegyezése vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulása szükséges. A kir. Curia: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint M. F. a b.-i és m.-i birtokát több évre haszonbérbe adta egységesen alpereseknek, a bérleti idő alatt pedig birtokát eladta felpereseknek és többeknek akként, hogy vevők az alperesekkel fennálló bérleti szerződést kötelezöleg átvették; ellenben a felebbezési bíróság ítéletéből vagy tárgyalási jegyzökönyvekből, avagy ezek mellékletéből nem tűnik ki, hogy felperesek felhozták volna azt, h°gy vevők a vétel tárgyát maguk között megosztották. Ily körülmények között az illető vevők között a vétel tárgyát tevő ingatlanra nézve jogilag olyan osztatlan vagyonközösség áll fenn, hogy a haszonbérleti szerződés átvételével vevők egyúttal a közös vagyon mikénti, nevezetesen bérbeadás utján kezelése és használata iránt állapodtak meg; következésképpen a bérleti szerződés megszüntetéséhez, avagy megváltoztatásához, mint a megállapodásszerű kezelés és használás módjától való eltéréshez a vevők összeséGrecsák : Magyar Döntvénytár X. 8