Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

76 Vitás esetben az engedményező tartozik - szavatosságánál fogva — a követelés fennállása mellett bizonyítékot szolgáltatni. A m. kir. Curia H. László és neje felpereseknek dr. Sz. Ernő alperes ellen 6576 K 37 f és 1000 K és jár. iránti egyesített sommás perében a felpereseket a 6576 K 37 f iránti követelésre vonatkozó felülvizsgálati kérelmükkel elutasította, ellenben az 1000 K követelésre vonatko2ó felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, a felebbezési bíróság Ítéletének az erre a követelésre s a költségekre vonatkozó részét megváltoztatta, s az alperest kötelezte, hogy 1000 K tőkét és ennek 1910. évi június hó 2. napjától számítandó 5% kamatát a felpereseknek nyolcz nap alatt megfizessen, a per-, felebbezési s felülvizsgálati költségeket pedig a felek közt megszünteti a következő indokolással: A felebbezési bíróságnak panaszszal meg nem támadott tényállása szerint a peresfelek közt 100,000 K iránt kölcsönszerződés jött létre. Az alperes a kölcsönt 79,976 K 91 f értékű követelések engedményezésével, 8000 K készpénzzel és három évi 6% kamatnak előleges felszámításával adta. Jogszabály, hogy az engedményező a követelések valódiságáért az engedményestől kapott ellenérték erejéig felelős. A felebbezési biróság a felpereseket 6576 K 37 f követelésükkel elutasította; mert ezt a pénzt, mely a J. Szvetozár és társai elleni 25,000 K követelésre végrehajtás útján befolyt, a felperesek az alperestől megkapták. A felperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a fenti összeg mint a 25,000 K egy része adatott át nekik, helytelen azért; mert a felebbezési biróság eljárási szabály mellőzésével elmulasztotta a felek közt létrejött előleges megállapodásnak a 6576 K 37 f letétbeli öszszegre és a S. Elemér elleni követelést illető tartalmára vonatkozó tényállásnak megállapítását, s így egyedül az A) és B) alatti közjegyzői okiratokból okszerütlenül vonta azt a jogi következtetést, hogy az alperes a letétbeli pénzt szükségképen mint az J. és társai elleni követelés egy részét adta át a felpereseknek. Ez a panasz azonban alaptalan; mert a felebbezési biróság a felek teljes ügybeli akaratát egyező perbeli nyilatkozataikból, az 1. '/. alatti okiratból, az A) és B) alatti közjegyzői okiratokból és a tanúvallomásokból a S. E. 64. §-nak megfelelő mérle-