Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

kir. törvényszéket tárgyalás tartására, a tényállás tüzetes megállapítására és a költségviselés kérdésére is kiterjedő új itélet hozatalára utasította a következő indokolással: A S. E. 152. §-a szerint a per a felebbezési bíróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem határai között tárgyalandó, a birói határozat pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 248. §-a értelmében a kérelem határain túl nem terjedhet. Az elsőbiróság Ítélete ellen csak az I. r. alperes élt felebbezéssel, a peres kérdés pedig — az egyes hitelező alperesek külön zálogjogára tekintettel — nem oly jogi természetű, hogy valamennyi alperesre nézve csak egységesen volna eldönthető s így az elsőbiróság Ítélete a nem felebbező II—VI. r. alperesekre nézve jogerőre emelkedett és a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy a nem felebbező alpereseket a S. E. 139, §-a értelmében az I. r. alperes felebbezéséhez csatlakoztatta, ezt az ítéleti rendelkezést a m. kir. Curia feloldotta, a kérelem hiányában perrendellenesen folyamatba tett eljárást, valamint a felperes és III. r. alperes között az elsőbirósági eljárásban felmerült perköltséget is megszüntette. A felperes az I. r. alperes védekezésével szemben tagadta, hogy a hitelezők kijátszását czélozta és bizonyítást ajánlott fel arra nézve, hogy az igényelt ökröket saját pénzén vásárolta s mint tulajdonait engedte át használatra vejének, a végrehajtást szenvedett K. Józsefnek, azért, mert előző tavaszszal a veje birtokán a tűzvész az összes igavonó jószágot elpusztítván, a földek megmívelése végett szükséges jármos' ökrök átengedésével vejét kisegítette. Azon ténykörülmény egymagában, hogy a végrehajtást szenvedett az igénylő veje, nem feltétlenül elfogadható alap arra, hogy a lefoglalt ingók a végrehajtást szenvedett tulajdonai, ha birlalatában is találtattak, mert a vélelemmel szemben a bizonyítás meg van engedve és attól felperes el nem zárható. A hitelezők kijátszásának kérdése pedig jogkérdés és mint ilyen a felülvizsgálat körébe tartozik, de szükséges mindama tények és jogcselekvények ismerete, a melyekből a felek szándékára következtetés vonható. Minthogy azonban a felebbezési bíróság sem a vétel körülményeire, sem az ökröknek a végrehajtást szenvedő részére tör-