Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

63 vételárra vonatkozólag felperesek perújítási keresetüket arra is alapították, hogy ezek a területek az alapperben egyáltalában nem képezték beszámítás tárgyát, a mennyiben az alapperbeli Ítéletekben a 61 hold 3660 K vételárára nézve az állapíttatott meg, hogy a felperes ezt az 1300 holdból teljesítettnek elfogadott 1150 hold 957 U-öl vételárára kapta meg, ennek daczára azonban az alapperbeli Ítéletekben részletesen felsorolt egyes arányrészek közt az eme tételszámok alatti és a 6 •/. alattiban az arányosítási Ítélet tételszámai alatt is megjelölt eme területek felsorolva nincsenek, a miből nyilvánvaló, hogy az alapperbeli bíróságok a 36 h. 798 •-ölre eső vételárral felperes terhére és kárára tévedtek és e zészben új bizonyítékkép hivatkoztak a 4798. és 4799,1899. sz. a. tkvi végzésre, mely szerint ezek a területek alperes nevére már az alapper indítása előtt, átírattak, de a vételár a fenti tévedés folytán nem számíttatott a felperesek javára. Minthogy a felebbezési bíróság a perújítási keresetnek a szóbeli tárgyaláson ekként kiegészített részére nézve egyáltalában nem állapított meg tényállást és az Ítéleti indokolásnak ez a hiánya a S. E. T. 121. §. 6. pontjában előírt kellékre való figyelemmel lényeges eljárási szabály megsértésének tekintete alá esik ; a felperesek felülvizsgálati kérelmének a S. E. T. 185. |. r) pontjára alapított ebben a részben helyt adni, a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. T. 204. §. alapján feloldani és a felebbezési bíróságot a tényállásnak a perújítási kereset eme részére vonatkozólag minden irányban szabályszerű megállapítására utasítani kellett. Felpereseknek az a felülvizsgálati kérelme is alaposnak találtatott, mely szerint a 36. és 39. sz. szerződésekkel eladott négy hold és 10 hold illetmények vételára jogszabály megsértésével nem ítéltetett meg felperesnek részére. Az alapberbeli Ítéletek által u. i. az nyert megállapítást, hogy a 36. sz. szerződésben érintett és részben vétel tárgyát képező arányrész a cs.-i 3015. és a cs.-i II. r. 1960. sz. tkvekben özv. I. Ferenczné és I. Mihály tulajdonaként határozatlan arányban van bejegyezve és nem állapítható meg, hogy az eladó felet mennyi illeti meg, a 39. sz. szerződés pedig hasonló okból nem vétetett figyelembe, mert a cs-i 4885/94. sz. arányosítási Ítélet 144. t. a. megállapított 63 hold 1166 Ó-öl területű arányrész