Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

56 irányuló különös kijelentés nélkül — harmadik személyek vagyoni felelőssége megállapítható legyen. Ebből a jogi szempontból tekintve a szóban forgó kötelező okiratok tartalmát, a felebbezési bíróság helyes értelmezéssel állapította meg azt, hogy nevezett alperesek készfizető kezességi nyilatkozata csak abban az időben keletkezett tartozásokra nézve állapítja meg az aláírók vagyoni felelősségét, a mikor azok a visszleszámítolási hitelt igénybevevő pénzintézetnél igazgatói vagy felügyelő bizottsági tisztet viseltek és ez alapon jogszabálysértés nélkül vonta le a fenti tényállásból a felperes keresetének ezekkel az alperesekkel szemben való elutasítását tárgyazó jogkövetkeztetést. (Hasonló értelemben határozott a kir. Guria 1911. G. 75. sz. a.). Ugyanilyen elbírálás alá vonható felperesnek a néh. K. Károly örököseiként megnevezett VIII—XII. r. alperesek irányában történt elutasítását tárgyazó rendelkezés ellen előterjesztett felülvizsgálati panasza is, mert meg nem állapított tényállásként azt állapította meg a felebbezési biróság, hogy ezeknek az alpereseknek jogelőde a készfizetői kezességet elvállalt néh. K. Károly 1905. évben már elhalt, de egyébként is 1900. évtől kezdődő és tiszta pillanatokat kizáró, gyógyílhatatlan elmebajban szenvedett és mint ilyen teljesen cselekvőképtelen volt, tehát az 1907. évben keletkezelt kereseti váltótartozásokért ez az alperes, illetve az ő vagyonjogi személyiségét folytató örökösök a felperesnek felelősséggel nem tartoznak. Nem bír elfogadható alappal a felperesnek az a panasza sem, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabálysértéssel utasította a felperest a jelzálogbiztosítás és a váltóper folyamán felmerült költségekre vonatkozó kérelmével; mert a kötelező okiratok a felperest jelzálogi biztosításra fel nem jogosítják, a váltóeljárást pedig a felebbezési biróság irányadó ténymegállapítása szerint akkor tette már folyamatba, mikor ez a per már meg volt indítva és a kötelező okiratok tartalma szerint a perindítás után ezen perbeli alperesek terhére külön költséget okozni a felperes nem volt jogosult; a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, hogy a felperest ezekre a költségekre vonatkozó kereseti kérelmével — az egyébként marasztalt alperesek irányában is — elutasította.