Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

41 tus havában esedékességi ideje a felebbezési bíróság most megtámadott Ítéletének meghozatalakor 1913 február 10-én már lejárt és az alperesek ezt a kamatfizetést az Ítéleti tényállás szerint nem teljesítették, nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a keresetet a m. kir. Guriának 31. sz. polg. döntvénye alapján időelőttinek nem tekintette. Nem változtat ennek a jogi álláspontnak helyességén az a körülmény, hogy a felebbezési bíróságnak ebben a perben 1912 május 28-án 1912. D. 159. sz. a. kelt, de a m. kir. Guria részéről feloldott ítélete meghozatalakor a kereset még időielőtti volt, mert a feloldás következtében az az Ítélet hatályát vesztvén, abban a kérdésben, hogy a folytatólag tárgyalt per folyama alatt a kamatfizetésre vonatkozó mulasztás bekövetkezvén, az eredetileg időelőtt indított keresettel érvényesített követelés a sommás eljárásban hozott felebbezési bírósági Ítélet meghozatalakor érvényesíthetővé vált, a fent idézett curiai döntvényben kimondott jogszabály alkalmazható volt. Nincs nyoma annak, hogy az alperesek a felebbezési eljárásban azzal is védekeztek volna, hogy a tőkére nézve a kereset azért is időelőtti, mivel az a biztosítéki okirat szerint csak felmondás előrebocsátása után követelhető, de egyébként az általános bírói gyakorlat szerint a kereset pótolja a felmondást és így alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési biróság a keresetet, anyagi jogszabály megsértésével nem mondotta ki időelőttinek a felmondás hiányában. Altalános jogszabály, hogy olyan esetben, a mikor követelésről okirat van kiállítva, az adós a fizetéskor a nyugtán kívül rendszerint az eredeti okirat kiadását is követelheti, ennek megtagadása esetében pedig a tartozást fizetés hatályával birói kézbe helyezheti, a felebbezési biróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alpereseket annak kifejezése nélkül kötelezte a fizetésre, hogy ezt csak a követelésről adott váltó ellenében kötelesek teljesíteni, mivel ennek Ítéleti kimondására a fent jelzett általános jogszabályra való tekintettel szükség nem volt. Végül alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett az alpereseknek a felebbviteli költség egy részében való elmarasztalása által, mert a felebbezési biróság a pernek az időelőttiség elenyészte utáni folytatásából felmerült