Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

38 élhetése a saját vagyonából és keresményéből biztosítva van és a férj is hasonértékű vagyonnal és keresménynyel bir, a nő részére ideiglenes tartásdíj nem Ítélhető. Jogszabály az is, hogy a közterheket rendszerint az ingatlan tulajdonosa köteles viselni és ha ezeket helyette más teljesíti, azt tőle visszakövetelni jogosult. A m. kir. Curia S. Jánosné G. Mária felperesnek S. János alperes ellen ideiglenes nőtartásés jár. iránti sommás perében felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta és ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás tüzetes megállapítására és a perköltség viselésére is kiterjedő új Ítélet hozatalára utasította a következő indokolással: Felperes panaszai lényegileg alaposak. Jogszabály, hogy az ideiglenes nőtartásdíj iránti kötelezettség megállapításának előfeltétele, hogy a házastársak különélését a férj magatartásával idézte elő; és az ideiglenes nőtartásdíj megállapításának czélja az, hogy addig is, mig a házassági válóperben a vagyoni viszonyok végleg rendeztetnek, a nő megélhetése biztosíttassék és a tartás fizetése iránti kötelezettség megállapításánál a nő vagyoni viszonyai és a nő keresetképessége is tekintetbe veendők; ha tehát a nő megélhetése a saját vagyonából és keresményéből biztosítva van, és a férj is hasonértékű vagyonnal és keresménynyel bir, a nő részére ideiglenes tartásdíj nem ítélhető. A felebbezési bíróság Ítélete azonban ennek a jogszabálynak megfelelő tényállást nem foglal magában. Jogszabály az is, hogy a közterheket rendszerint az ingatlan tulajdonosa köteles viselni és ha ezeket helyette más teljesíti, azt tőle visszakövetelni jogosult. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint tényként megállapította ugyan, hogy a közös ház adóját és tatarozási költségét alperes viselte, de nincs tényállás arra nézve, hogy alperes e költség aránylagos részének visszakövetelése iránti jogáról felperessel szemben lemondott. A felebbezési bíróság Ítéleti indokolása szerint tényként megállapította ugyan, hogy felperes a szőlőnek 1912. évi termését 220 K értékben felperes szedte be.