Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

30 vetkeztében a feiebbezési biróság Ítéletét feloldotta és ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás tüzetes megállapítására és a perköltség viselésére is kiterjedő új ítélet hozatalára utasította a következő indo­kolással : Felperes panaszai alaposak. A feiebbezési biróság Ítéleti indokolása szerint alperes be­ismerte, hogy felperessel a vélelmezett időben nemileg közösült, de ellenvetette, hogy felperes abban az időben törvényes házas­ságban élt, és a gyermek törvénytelen származása birói Ítélettel meg nem állapíttatott. Alperes annak bizonyítása végett, hogy felperes említett időben törvényes házasságban élt, felperesnek eskü alatti kihallgatását kérte már az elsőbiróság előtti eljárás­ban, mely kérelemnek az elsőbiróság helyt adott és minthogy felperes kijelentette, hogy az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelenik, alperesnek jelzett kifogását valónak fogadta el, és a feiebbezési biróság ezt a megállapítást magáévá tette és a kere­set elutasítását helybenhagyta. A feiebbezési biróság ezzel az ügy eldöntésére lényeges be­folyással biró eljárási jogszabályt sértett, mert a házasságkötésnek, valamint a születésnek ténye az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 28. §-a értelmében közokirati jelleggel biró anyakönyvek által bizonyítható és a S. E. 96. §-a értelmé­ben az eskü általi bizonyítási mód csak akkor alkalmazható, ha más bizonyíték fenn nem forog, már pedig alperes nem mutatta ki, hogy a házassági anyakönyvi kivonatnak beszerzése bármely okból lehetetlenné vált. A feiebbezési biróság a kereset elutasítására indokul fel­hozta azt is, hogy a felperes gyermeke a menhelyen elhelyezve lévén, azért mit sem fizet és ennélfogva gyermektartásdíjt köve­telni nem jogosult. A feiebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves ; mert a gyermek állami menhelyben helyeztetvén el, ellátásra szorul és a bíróilag megállapított tartásdíj az 1901. évi VIII. és XXI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1903. évi június hó 24. nap­ján 1/903. B. M. sz. a. kiadott körrendelet 4. §-a értelmében az állami menedékhelyen való gondozással járó költségnek részben való fedezésére szolgál; következőleg ennek megfizetése iránt az anya, ki a költségekért felelős, a természetes apától a tartásdíjt követelheti.

Next

/
Thumbnails
Contents