Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

27 A felebbezési bíróság ítélete szerint mindkét peres fél részben nyertes, részben vesztes lévén, az addig felmerült perbeli költségeket a felebbezési bíróság a S. E. 110. és 168. §-a értelmében kölcsönösen megszüntethette és peres felek egyike sem mutatta ki, hogy a felebbezési bíróság ennél valamely eljárási jogszabályt sértett. Mindkét peres fél felülvizsgálati kérelme alaptalannak találtatván, őket azzal elutasítani és a felülvizsgálati eljárási költséget peres felek között kölcsönösen megszüntetni kellett. (Kir. Guria G. 19/1913. 1913 október hó 11-én.) 3368. Az állandó birói gyakorlat szerinti jogszabály, hogy a nőtartásra kötelezett férj, abból a havi tartásdíjöszszegből, a melyet a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak kimondott elsőbirósági Ítélettel megállapított mérvben, habár csak a végrehajtás elkerülése végett is megfizetett, nem követelheti vissza a felebbezési bíróság ítéletének meghozataláig eltelt időre azt a különbözetet, a mely előáll akkor, ha a felebbezési biróság a tartásdíj összegét leszállítja. A m. kir. Guria H. Alajosné St. Etelka felperesnek H. Alajos alperes ellen ideiglenes nőtartás iránti sommás perében az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletének a beszámításra vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy az alperest a neki felperestől járó 4-000 K-nak a felperesnek megitélt elsőbirósági és felebbezési költségbe, valamint az 1911 szept. 1-től kezdődőleg megitélt havi 120 K tartásdíjba való beszámítására jogosította fel; egyebekben az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, a felülvizsgálati költséget kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Alaptalan az alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett akkor, a mikor a perhez csatolt közjegyzői okiratba foglalt vagyonrendezési szerződésben a felperes részéről tett azt a kijelentést, hogy az alperestől kapott 4000 K-val összes vagyoni igényére nézve ki van elégítve, tehát nőtartás czímén ellene követelése nincs, hatályát vesztettnek mondotta ki és a tartás iránti keresetet az arról való lemondás folytán el nem utasította,