Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

xvin XII. AZ ÚRBÉRI ÉS EZZEL ROKON­TERMÉSZETŰ JOGVISZONY. A váltságtőke összegének a törvénytől eltérő és a megváltásra jogosítottnak anyagilag hátrányos megállapítása iránt létrejött egyezség felekre nézve semmis és joghatálynélküli levén, birói segélyben nem részesülhet és így itélet alapjául nem szolgálhat. 3387. 74. Az 1836. évi VII. t.-cz. 12. §-a értelmében majorsági zsellér­viszony a volt földesúrral kötött szerződés alapján volt létesíthető és az 1896. évi XXV. t.-cz. 1. és 4. §-a a szolgálmány megválthatóságát attól tételezi (el, hogy a szerződés alapján létesült-e 1848 előtt oly jogviszony, a melyből az átengedett ingatlanra az osztott tulajdon ismérvei megállapíthatók. 3392. 82. Az úrbéri kapcsolatból fennmaradt vagy ezekkel rokontermészetű jogviszony rendezésénél a belsőséggel együtt használatul átengedett külsőségek a belsőség jogi természetét követik. 3400. 97. Az a körülmény, hogy a per tárgya ingatlan tulajdoni osztottsága telekkönyvileg ma is kitüntetve van, egymagában a megváltási jogo­sultságjogi megállapítására törvényes indokul nem szolgálhat. 3402.100. XIII. VAGYONKÖZÖSSÉG. Ha peres felek között vagyonközösség fenn nem áll, az ennek megszüntetése iránti keresetnek jogalapja nincs. 34 14. 124. XIV. A CSALÁDI JOG. 1. Nőtartás. A megállapított tartásdíj összegében a lakbér is jogilag bennfog­laltnak tekintendő. 3362. 15. Az a tény, hogy az alperes sértő szándékkal vonta meg fel­perestől, nejétől a házvitelt és azon czélzattal, hogy ilyképen őt csa­ládjának többi tagjai és üzleti személyzete előtt lealacsonyítva, távozásra kényszerítse, hogy továbbá a felperest külön lakásra és étkezésre kény­szeritette és ez által nejét a családi körből kizárta, jogos indokul szol­gáltak a felperesnőnek arra, hogy férje házát elhagyja és külön eltartást követeljen. 3364. 17. jogszabály szerint a férj vétlen nejét a különélés alatt is eltar­tani köteles és ezen jogszabály értelmében tartozik a férj nejét rend­szerint a különélés napjától kezdve eltartani, hacsak a nő a kereset­indíiásban mulasztást el nem követett és a keresetindításig nem telt el oly hosszú idő, hogy erre az időre megítélendő tartásdíj megfizetése a férj anyagi romlását idézhetné elő. 3365. 18. Az állandó birói gyakorlat szerinti jogszabály, hogy a nőtartásra

Next

/
Thumbnails
Contents