Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

150 A m. kir. Guria A. Emil czég felperesnek B. Zakariás alperes ellen 10,500 K és jár. iránti sommás perében felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította és őt a felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezte a következő indokolással: A felebbezési bíróság a felperes D) alatti levelének tartalmával megegyezően azt állapította meg, miszerint felperes alperesnek az I. F. alatti levélben tett rendelését azzal a módosítással fogadta el, hogy az ebben a rendelőlevélben 1911. évi május hó 10-ére meghatározott szállítási határidő 1911. évi május hó végére kitolatott. Minthogy pedig ezzel szemben a felebbezési bíróság ítéleti tényállásának az a része, hogy ez a határidőkitolás felperes alkalmazottjának, H. Bernátnak kérésére történt, nem változtat a fennidézett tényállásból vont ama jogi következtetésen, mely szerint az 1911. évi május végére megállapított szállítási határidő nem utólagos teljesítés végett engedélyeztetett, hanem eredeti szerződési határidőnek tekintendő, felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabálysértéssel állapította volna meg azt, hogy a szállítási határidő felperes kérelmére módosíttatott, az ügy eldöntése szempontjából nem bír jelentőséggel. Felperes ezek után felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabálymegsértéssel állapította meg azt a tényállást, hogy felperes Gs. Elemér nevű mérnöke utján 1911. évi május hó 18-án az utólagos teljesítésre június végéig alperestől nem kért és nem nyert halasztást. Ez a panasz alaptalan; mert a felebbezési biróság a bizonyítás egész tartalmát, közte alperesnek G. F. alatti levelének tartalmát is szorgos és tüzetes mérlegelés tárgyává tette és eme mérlegelés eredményeként állapította meg a tényállást a felperes által panaszolt és fennidézett értelemben; mert a felebbezési biróság a tényállásnak azt a részét, mely szerint felperes június végére Gs. Elemér útján utólagos teljesítésre nem kért és nem kapott halasztást, nem a per során kihallgatott, de meg nem esketett alperes vallomására alapította, hanem a pernek egyéb bizonyító adataira, a mennyiben előadta, hogy alperes esküjének kivétele nélkül is eléggé meg van győződve a tüzetesen kifejtett indokai alapján arról, hogy felperesnek ez a vitatott állítása valótlan; és