Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

137 és minthogy nincs oly jogszabály, hogy felperes, ki szülőinél külföldön tartózkodik, külföldi tartózkodása miatt férjétől tartást nem követelhet, nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy alperest ideiglenesen nőtartásdíj fizetésére kötelezte. A felebbezési bíróság ítéleti indokolása szerint a tartási díj megállapításánál a házastársak társadalmi állását és vagyoni viszonyait és alperes jövedelmét terhelő kiadásokat tekintetbe vette és indokolta is, hogy a havi tartásdíj összegét mily alapon állapította meg, ez tehát mint ténykérdés, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Ez okokból alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 228/913. 1914. évi február hó 17-én.) 3421. Állandó joggyakorlat, hogy a megállapítás szükségességének jogkérdése hivatalból vizsgálandó abban az irányban, hogy a felperesnek a kért megállapításhoz fűződő érdeke az alperes magatartása által tárgyilag veszélyeztetve van-e ? és e miatt a felperes jogállapotának biztosítása szempontjából az alperessel szemben van-e szükség előzetes bírói határozatra vagy nincs? A m. kir. Curia «S. Emil és társa* czég felperesnek H. Sch. Gyula alperes elleni jogviszony megállapítása és jár. iránti perében alperes felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, felperest keresetével elutasította és elsőbirósági, felebbezési, eljárási és felülvizsgálati költség fizetésére kötelezte a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletében tényállásként megállapította, hogy felperes az alperes lakását a lakáskiadással megbízott «H. A.» czég útján .1911. évi május hó 1-től 1911. évi november 1-éig terjedő időre bérbevette, hogy továbbá a lakást alperes a lakás kiadásával szintén megbízott Gs. Károly házmester útján M. Zsigmondnak is bérbeadta, hogy a D. alatti levéllel 1911 ápril 4-én értesítette felperest, hogy M. Zsigmondot tekinti jogosult bérlőnek és hogy a lakást ennek fogja átadni, a ki a lakást előbb vette bérbe és utóbbi abba tényleg be is költözött.