Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

129 olyan egyezség, a mely szerint a házasfelek kölcsönös beleegyezéssel az életközösséget meg szüntették; épen azért az ily egyezség nem zárja ki azt, hogy utóbh bármelyik házasfél a házassági együttélés folytatását szorgalmazhassa, s e czélból házastársát az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-ában körülírt eljárás útján az életközösségnek visszaállítására felhívja. A felebbezési bíróság Ítéletében e részben megállapított tényállás szerint, az alperes által folyamatba tett fenti eljárás eredményében a bíróság a felperest a házassági életközösség visszaállítására felhívta, s ezután a felperes az alperesnél, ennek üzleti helyiségében jelentkezett és kijelentette, hogy az életközösséget vissza kívánja állítani. Ámde felperesnek ez az eljárása a felebbezési bíróság Ítéletében e részben megállapított tényállás szerint nem a házassági életközösség visszaállítására irányuló komoly szándékkal történt. A S. E. 185 §. c) pontjában, illetve 197. §-ban megjelölt alapok valamelyikére visszavezethető panasszal meg nem támadott, ezért a 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ebből a tényállásból jogilag az következik, hogy a felperes a hibás abban, hogy a házassági együttélésnek az alperes által szorgalmazott visszaállítása meghiúsult; ennek további jogi következménye pedig az, hogy a felperes jogszerűen nem igényelhet külön ideiglenes tartást az alperestől. Minthogy a kifejtetteknél fogva a felebbezési bíróság az ügyben irányadó jogszabályoknak sérelme nélkül döntött, midőn felperest keresetével elutasította s ekként felperesnek az ezekkel ellentétes értelemben felhozott panaszai alaptalanok: felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani, s a S. E. 204. §. alapján a felülvizsgálati költségek viselésére is kötelezni. (Kir. Curia G. 200/913 1914 február 3.) 3417. A bérleti szerződéssel a bérbeadó valamely dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő pedig a megállapított bér fizetésére kötelezi magát, a mely meghatározásból nyilvánvaló, hogy nemcsak a bér tárgya és a bér összege, hanem a használat ideje, más szóval a Curiai határozatok. XIX. köt. -9