Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

127 a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, a midőn felperest a II. r. alperes ellen keresetével a sortartásra alapított kifogás elfogadása mellett időelőttiség indokából azért utasította el, mert a kezes nem vonható együttesen perbe a főadóssal és mert nem bizonyittatott, hogy I. r. alperes a követelést nem fizeti vagy nem tudja visszafizetni. A felebbezési bíróság ezenfelül még azért is utasította el felperest II. r. alperes ellen a keresetével, mert az A) alatti nyilatkozat, a melyben felperessel I. r. alperes (a főadóssal) összeszámolt és az összeszámolás eredményeként magát a nyilatkozatban kitett összegnek megfizetésére kötelezte, nem közöltetett a II. r. alperessel, ő ahhoz hozzá nem járult és így, a míg felperes a II. r. alperesnek nem nyújt részleges számadást arról, hogy mennyi adósságot fizetett I. r. alperes helyett és tanulmányainak folytatására mennyi pénzt adott ennek, a kereset ez okból is időelőtli. A felperes által a főadóssal létesített A) alatti nyilatkozatban foglalt összeszámolás, a melynek alapján a főadós a felebbezési biróság ítéletének jogerős része szerint 4616 K tőkének és kamatainak megfizetésében elmarasztaltatott, a II. r. alperessel szemben az ausztriai ált. polg. tvkv. 1390. §-ában említett egyezség tekintete alá esik, e §. szerint pedig a kezes részére, a ki az egyezséghez nem járult, a hitelező ellen mindazok a kifogások fennmaradnak, a melyek az egyezség nélkül a követelés ellen tétethettek volna. Ebből azonban nem a felperes keresetének időelőttisége, hanem csak az következik, hogy U. r. alperesnek, mint kezesnek, tagadásával szemben felperes, a ki erre vállalkozott is, részletezni és bizonyítani köteles az A) alatti nyilatkozatban összeszámolt követelés tételeit és azoknak az I. r. alperes helyett vagy részére történt kifizetését. Minthogy azonban a felebbezési biróság téves jogi álláspontjánál fogva ebben az irányban a tényállást ítéletében nem állapította meg és így az ügy érdemi végeldöntésre nem alkalmas : a felperesnek a S. E. T. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési biróság Ítéletének a II. r. alperesre vonatkozó részét a S. E. T. 204. §. alapján a jelen ítélet rendelkező része értelmében feloldani kellett. A felperes és a II. r. alperes közti eljárási költségek viselé-