Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

xn elfoglalt jogi álláspont alapján perújítás nélkül is folyamatba tehető. 3359. 8. A perújítási keresetnek elbírálására nézve és így annak a kérdésnek megvizsgálására nézve, hogy a perújítás helyadását nem akadályozza-e az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-ának 1—3. pontjaiban a perújítási jogorvoslat igénybevételére megszabott záros határidő eltelte, vagyis hogy a perújítás határideje lejárt-e vagy nem, egyedül a perújítási kereset jogalapja bir irányadó befolyással. Az újított pernek nem képezheti tárgyát az a kérdés, hogy az alapperbeli Ítélet helyes alapokra van-e fektetve? 3382. 57. III. A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY. (1881: LX. t.-cz.) Az állandó birói joggyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közel rokonok közötti vagyonátruházások, ha azok által az átruházó fél hitelezőinek kielégítése elől a vagyon elvonatik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem birnak. 3366. 24. Jogszabály, hogy ha a vevő a vétel idején tudomással birt arról, hogy a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedő elleni követelése a vétel idején fennállott és végrehajtást szenvedő végrehajtás alá vonható más vagyonnal nem bir és a vételár nem a végrehajtató követelésének kiegyenlítésére fordíttatott, a végrehajtás tárgyának elidegenítése, a hitelezők jogainak kijátszására irányulónak tekintendő. 3371. 34. Jogszabály, hogy ha a végreha|tást szenvedő vagyonának elidegenítésével abban az időpontban volt hitelezők előtt a végrehajtási alap elvonatik és erről vevő tudomással bir, a kötött jogügylet a hitelezőkkel szemben joghatály nélküli. 3380. 52. Azon ténykörülmény egymagában, hogy a végrehajtást szenvedett az igénylő veje, nem feltétlenül elfogadható alap arra, hogy a leíoglalt ingók a végrehajtást szenvedett tulajdonai, ha birtokában is találtattak. 3386. 72. A végrehajtást szenvedőnek tulajdonjogából folyó teljes rendelkezési jogánál fogva jogában és szabadságában áll a tulajdonát képező építménynek alkotórészeit, a íődolgot képező építménytől elkülönítve, harmadik személyek netán korábban szerzett jogainak sérelme nélkül, másra tulajdonjoggal átruházni. 33 94. 88. Az igényper az 1881 : LX. t.-cz.-ben meghatározott és az 1893: XVIII. t.-cz. 229. §-a állal is fenntartott, rendkívüli mértékben korlátozott bizonyítási szabályoknak megfelelően nem arra van hivatva, hogy a lefoglalt dologra, illetve a követelésre vonatkozó jogosultságokat mindenkivel szemben az ilélt dolog rendes hatályával végérvényesen eldöntse, hanem csakis azt a kérdést van hivatva tisztázni, hogy a végrehajtatónak a foglalással szerzett zálogjoga a jelenben, az adott tényleges körülmények