Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

123 szerzett zálogjogának érvényesítése szempontjából a felosztandó végrehajtási tömeggel szemben külön igényjogosult és mint ilyen — a S. E. 2?. §-ának esetén kívül — beavatkozó felek a S. E. 139. §-a alá vonható pertársaknak nem tekinthetők és perbeli jogaikat a S. E. 140. §-a szabályozza. E szerint a beavatkozó végrehajtató a végrehajtást szenvedett ellen lefolytatott perben jogosítva van a felebbezési eljárásban is beavatkozni, e végből felebbezéssel is élni és ha az elsőbirósági eljárásban részt vett, a felebbezési tárgyalásra felzetileg megidézendő; amiből kétségtelen, hogy a beavatkozó, ha a maga nevében felebbezéssel nem élt, a végrehajtást szenvedő alperes felebbezéséhez a S. E. 139. §. 2. pontja értelmében csatlakozódnak nem tekinthető, de az ezen felebbezés folytán megtartandó felebbezési tárgyalásra megidézendő és a beadott felebbezés alapján lefolytatott felebbezési tárgyalás folyamán érdekeit szintén megvédheti. Ha azonban a végrehajtást szenvedő felebbezése hatályát veszti, akkor a felebbezéssel nem élt beavatkozó pusztán e minőségben — az alperes felebbezésének jogalapján — felebbezési kérelmet előterjeszteni nem jogosult. A S. E. 162. §-a értelmében : ha a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzéssel visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó. Az egyedül felebbező: «G. Teslvérek» czég a fentebb előadott tényállás szerint a felebbezési tárgyaláson meg nem jelent, felebbezési kérelmet elő nem terjesztett, a felebbezési a felperes kérelmére a felebbezési bíróság tartozott volna visszautasítani; mert az egyedül megjelent beavatkozó végrehajtatok nem felebbezvén, felebbezési kérelmet elő sem terjeszthettek, felebbezési kérelem hiányában pedig felebbezési tárgyalás nem tartható. A felebbezési bíróság hivatalból észlelendő eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy törvényszerű kérelem hiányában a pert érdemben tárgyalta és Ítéletet hozott. A m. kir. Guria ehhez képest a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és az alperes telebbezését a S. E. 1G2. §-a értelmében visszautasította és a felebbező alperest a felperesnek okozott költségben elmarasztalta; a felebbezés visszautasításának jogszerű folyományaként pedig az elsőbiróság ítélete a nem felebbező be-