Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

80 vény feljogosítja a bíróságot, de nem teszi kötelességévé és köte­lező szabály nincsen arra, hogy a biróság a bizonyítás ismétlése iránt előterjesztett kérelmet teljesíteni tartozik; és mert a K. Jánosné tanú által bizonyítani kívánt az a tény, hogy a kamatokat K. János fizette, a peres felek kötelmi viszo­nyának jogi minősítése szempontjából a fent megállapított tény­állás alapján elfoglalt jogi álláspont mellett közömbös, a feleb­bezési biróság pedig lényegtelen ténykörülményekre indítványozott bizonyítást nem volt köteles elrendelni. Az előadottaknál fogva felperest mindenekben alaptalannak talált felülvizsgálati kérelmével elutasítani és az alperesnek oko­zott felülvizsgálati költségnek megfizetésében a S. E. T. 204. §-a alapján kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 117/913. 1913 november 27.) 3390. Birói gyakorlattal elfogadott jogszabály értelmében a női feslettség ismérve az, hogy a nő a közösülést töb­bekkel üzletszerűen vagy a szeméremérzet teljes hiá­nyára valló magaviselettel űzi. A m. kir. Guria K. Ferenczné, mint kiskorú B. Szeréna gyámja felperesnek dr. J. Ödön alperes ellen gyermektartás és jár. iránt indított sommás perben a felperes felülvizsgálati kérelme következtében a feleb­bezési biróság Ítéletét annyiban, a mennyiben az alapperbeli ítéletet az alperes tartási kötelezettsége tekintetében hatályon kivül helyezte, meg­változtatta, az alapperbeli Ítéletnek ezt a részét fenntartotta s a felebbe­zési bírósági Ítélet többi részének hatályon kívül helyezése mellett a fe­lebbezési bíróságot a gyermektartási díj mennyisége és tartama iránt tár­gyalás tartására, a tényállás szabatos megállapítására s ennek alapján az összes költség viselésének kérdésére is kiterjedő Ítélet hozatalára utasí­totta a következő indokolással: A panaszszal meg nem támadott tényállás szerint a feleb­bezési biróság megállapította, hogy az alperes a íogamzási idő­szakban a felperessel nemileg közösült és a felperes követelését azért utasította el; mert abból, hogy a felperes abban az idő­szakban az alperesen kivül még egy más egyénnel is közösült s e viszonyokból eredően pénzt fogadott el, a felperesnek feslett életmódjára vont következtetést.

Next

/
Thumbnails
Contents