Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

60 A kereset ugyanis kifejezetten a S. E. í. §. 5. I) alpontja alapján indíttatott és arra a tényállásra van fektetve, hogy az a ház, a melyben a peres felek, mint házastársak együttlaktak, a felperes kizárólagos tulajdona, a felperes azonban az alperes viselkedése miatt kénytelen volt az együttélést megszüntetni s férjétől különváltan élni és a házassági bontópert már meg is indította, az alperes pedig a házat a felperes kizárólagos használatába visszabocsátani, felszólítás és az önként engedett lakhatás visszavonása ellenére vonakodik. Minthogy az alperesnek a felperes házában való lakása a peres felek közötti házasságból folyó családjogi viszonyon alapul; ez a viszony pedig nem azonosítható azzal a szerződési viszonynyal, a melynél fogva valamely épület, épületrész, vagy egyéb ingatlan használata határozott időtartamra, felmondásra, vagy visszavonásig engedtetik át, és a használati jog az időtartam lejárta, felmondás, vagy visszavonás következtében megszűnik, a kereset tehát a S. E. 1. §. 5. I) pontjára nem alapítható: ennélfogva a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatása mellett a keresetet elutasítani és a felperest, mint pervesztest és mint olyant, a kinek felülvizsgálati kérelme sikertelen maradt, a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján az elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 297/912. 913 április 9.) 3294. Jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egyidejűleg, vagy azt megelőzően létrejött olyan szóbeli megállapodás, mely a szerződő felek helyzetét lényegesen megnehezíti, nem érvényes. A kir. Guria P. Vilmos felperesnek G. Miksa alperes ellen 6000 K és jár. iránt indított sommás perében alperest felülvizsgátati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperesnek a felperes kereseti jogának hiányára fektetett felülvizsgálati panasza nem bir jogilag megállható alappal, mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az adásvételi szerződést, a melynek megszegéséből eredő kártérítésre a kereset irányul, felperes kötötte meg alperessel, felperesnek mint