Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
38 felülvizsgálati kérelmével, abban a részében, a mely a felebbezési bíróság ítéletének ama része ellen irányul, melylyel alperes ideiglenes nőtartási kötelezettsége jogilag megállapíttatott, valamint felperest csatlakozási kérelmével elutasította, egyebekben azonban a felebbezési bíróság ítéletét az alperes felülvizsgálati kérelme következtében feloldotta a következő indokolással : A házastársak vétkességének kérdése olyan értelemben, a miként azt a házassági jogról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, az ideiglenes nőtartás iránti perben jogi megállapítás tárgyát nem képezheti ugyan, minthogy azonban a nő a házassági törvény 102. §-ának keretén kívül eső külön eltartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a különélésre a férj tűrhetetlen viselkedése szolgáltatott okot, ily irányban ez a kérdés az ideiglenes nőtartás iránti perben is elbírálandó. Ennek a kérdésnek elbírálásánál pedig a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. Ugyanis a felebbezési bíróság Ítéletének indokaiban megállapított és a S. E. 197. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásban a felebbezési bíróság, bár megállapította azt, hogy felperes 1911. évi deczember hó 12. napján azt, hogy alperes több nővel a köteles hitvestársi hűséggel össze nem egyeztethető viszonyt folytatott, feltételesen megbocsátotta, azonban megállapította azt is, hogy annak ellenére, hogy felperes a tarthatlan helyzet megjavulása reményében az együttélést alperessel egy ideig folytatta, az megállapíthatóan két ízben is újból házasságtörést követett el és különösen tekintettel a valódiaknak megállapított D) alatti levelek tartalmára, oly életmódot folytatott, a mely a házasság erkölcsi és társadalmi jelentőségére tekintettel, azzal egyáltalán össze nem egyeztethető. Tekintettel most már arra is, hogy ideiglenes nőtartás iránti perben, a férj tartási kötelességének megállapításánál oly megelőző tények, a melyek után a háztartási együttélés tovább folytattatott, később megújuló sérelmes magaviseletnél szinte tekintetbe vehetők, az anyagi jogszabályainak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, melylyel az alperes tűrhetetlen viselkedésénél fogva különélésre jogosult felperes javára alperest a külön eltartásra kötelezte.