Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

26 mását mérlegelte, hanem hivatkozott indokaiban az elsőbiróság előtt lefolytatott bizonyítás anyagából levont következtetésre, a melyet helyesnek elfogadott, ezzel pedig mérlegelése körébe vonta az ebben a kérdésben kihallgatott többi tanuk vallomását is, mihez képest alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési biróság a S. E. 64. §-a ellenére nem indokolta, hogy miért nem vette figyelembe az elsőbiróságnál kihallgatott tanuk vallomását. Az elsőbiróságnál beszerzett közigazgatási iratok tartalma szerint a közigazgatási hatóságok annak a vízvezetéknek üzemét, a melyet ezeknek az iratoknak tartalma szerint a F. és G. czég, valamint a S. testvérek czég Vágbesztercze községen keresztül folyó Szent Ilona csermely felhasználásával közösen tartották fenn, abból az indokból szüntették be, mert ez a vízlevezetés hatósági engedély nélkül készíttetett; a felebbezési biróság pedig átvéve az elsőbiróság tényállását, azt állapította meg, hogy a Gh. követelése nem a vízhasználat engedélyezésének ellenértékéül volt kötelezve, hanem annak ellenértékéül, hogy az ő telkén eltűri az alperesnek haszonbérbeadott téglagyárát vízzel ellátó víztartót és vízvezetéket; minthogy pedig az alperes a vízvezetékre vonatkozólag a Gh.-val és S.-czel kötött szerződéssel járó kötelezettségeket vállalta el és a tényállás szerint a Gh. telkén tűrt vízművek az 1911. évben sem voltak eltávolítva, ekként az 1911. évre. járó és vitássá sem tett évi 60 K-t a felperes Gh. Andrásnak és társának az alperes helyett fizetvén ki, a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az alperest ennek az összegnek megtérítésére kötelezte. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azáltal, hogy az A) a. szerződési okirat 6. pontját helytelenül értelmezte akként, mintha az alperes a felperes terhére az évi haszonbér után kiszabandó járadékadó fizetését magára vállalta volna; mert az A) a. szerződési okirat 6. pontjának az a kitétele, hogy a haszonbérlők kötelesek minden néven nevezendő adókat, a házbéradót, a III. osztályú keresetadót, az ezen haszonbérlet (Pachtung) után eső adót, az útadót és a fenti összes adók után eső megyei és községi pótadókat az adóhivatalba befizetni, helyesen nem értelmezhető másként, minthogy a haszonbérlők a felperes terhére kivetendő járadékadó fizetését is elvállalták.