Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
22 mert a S. E. 95. §-a értelmében a felek eskü alatti kihallgatását kérelemre sem köteles elrendelni, ha azt meggyőződéseinek megállapítására szükségesnek nem találja; már pedig a felebbezési bíróság Ítéletének indokai szerint a nőtartásdíj mennyiségének megállapításánál az alperes eskü alatti kihallgatását mellőzve, azt alperesnek beismerése és a per többi adata alapján állapította meg, tehát az eskü alatti kihallgatást a vonatkozó tényállás megállapítása szempontjából szükségesnek nem találta. Alaptalan alperesnek a beszámítási kifogás alapjául felhozott alperesi követelésre felhozott az a panasza is, hogy ezzel külön perútra utasíttatott, mert a felebbezési biróságnak helyes jogi álláspontja szerint ez az ítéleti rendelkezése a S. E. 106. §-ának megfelel. Felperes csatlakozási kérelme folytán a nő tartásdíj fizetésének kezdő időpontját a felebbezési bíróság Ítéletének e részbeni megváltoztatása mellett a jelen Ítélet szerint kellett megállapítani ; mert a per adatai szerint felperes a házassági együttélést Í909. évi április hó io-én szakította meg és a m. kir. Guria fennebbi ítéletével ezt jogosnak találta, minthogy ettől az időtől a kereset beadásáig hosszú idő nem telt el. Alperes pervesztessége folytán a S. E. 109. és 168. §-a értelmében a sérelmezett felebbezési bírósági Ítélet meghozataláig felmerült perköltség megfizetésére helyesen köteleztetett. Felperes csatlakozási kérelme csak csekély részben vezetett sikerre, míg alperesnek felülvizsgálati kérelme sikerre egyáltalán nem vezetvén, a felülvizsgálati eljárási költséget a S. E. 204. §-a értelmében peres felek között kölcsönösen megszüntetni kellett. (Kir. Curia G. 333/912. 1913 február 14.) 3278. Ha a S. E. 27. §-a 1. pontjának az az esete, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kellene megelőznie, fenn nem forog, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a jogilag fenn nem álló pergátló körülményt figyelembe nem vette és az eljárást meg nem szüntette.
