Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
100 lasztása, a melyre a felperes a szerződés megszüntetése iránti keresetét szintén alapította, hogy az alperes a bérelt gyógyszertárból napokig távol van, és ezalatt a gyógyszertárt erre alkalmatlan gyakornokra bízza, akkor kétségtelen az, hogy ezzel a cselekményével s illetve mulasztásával a közönség bizalma a gyógyszertár iránt elveszhet, s annak a jövőben való jövedelmezősége csökkenhet, a mely következmények alkalmasak lehetnek a gyógyszertárnak, mint jövedelmet hajtó vagyonnak a tönkretételére és a gyógyszertári jogosítványnak elvesztésére; már pedig anyagi jogszabály az, hogy a bérlő a bérelt jogot, vagy dolgot a rendes gazda gondosságával tartozik használni és a bérbeadó felperes nem köteles tűrni oly használatot, a mely a bérleménynek a jövőben való használhatóságát lényegesen csökkenti, vagy veszélyezteti, és a mely használat és kezelés ezenfelül az 1876: XIV. t.-cz. 125. és 129. §-ai rendelkezésébe ütközik. Ezekből kiindulva a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a gyógyszertárnak a felperes részéről állított hátrányos kezelése tényére nézve a tényállást meg nem állapította, s az ajánlott eskü alatti kihallgatást és tanubizonyítást mellőzte, és ezt a mellőzést kellőképen nem indokolta, mert helyt álló indoknak nem vehető az, hogy ezeknek a bizonyítékoknak alkalmazásától eredmény nem várható. A felebbezési bíróság Ítéletet ezekből az indokokból és azért, mert az ügy a kellő tényállás hiánya miatt ez úttal érdemileg el nem dönthető, a S. E. 204. §-a alapján feloldani és a bíróságot a megjelölt irányban további eljárásra és új határozat hozatalára utasítani kellett. (Kir. Guria G. 73/913. 913 május hó 30.) 3315. Ha a felperesi részvénytársaság vezérigazgatója és képviselője kijelentette, hogy a kezéhez elhelyezett váltót és az egyik alperes által kiállított utalványt a másik alperes kereseti tartozásai fedezésére elfogadja s azt is kijelentette, hogy most már a felperes pénzintézetnek alperesekkel szemben követelése nincs, ezen kijelentés az elperesek készfizetési kötelezettségének megszűnésére alkalmas kijelentés.