Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

98 tését kimondani, hogy az alperes a gyógyszertár jövedelmének alacsony összegben való feltüntetése által megtévesztette s csak ennek a megtévesztésnek eredménye volt az, hogy a felperes az említett kamatnak a bérből való levonásába beleegyezett, minélfogva az alperes a megtévesztés következtében fizetett a kamat levonásával kevesebb bérösszeget, mint a mely összeget, a megtévesztés nélkül fizetnie kellett volna, vagyis a felperes a bérnek nem kellő összegben való fizetése okából kívánja a szerződés megszüntetését, és azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a szerződés megszüntetésének okául fel nem ismerte azt, hogy az alperes bérhátralékban van a miatt, hogy megtévesztés folytán kevesebb bért fizet. Az a kérdés, hogy az alperes a gyógytár jövedelmének csekélyebb összegben való feltüntetése által a felperest valóban megtévesztette e, és hogy ennek a megtévesztésnek eredménye volt-e az a megállapodás, hogy az alperes a szerződési biztosíték utáni kamatot a bérből levonhatja, a mely megtévesztést egyébként a felebbezési biróság fennforgónak nem tekintette, a per eldöntésére teljesen lényegtelen; mert ha fennforgott volna is a megtévesztés, ebből folyólag a felperesnek csak az a joga támadhatott volna, hogy azt a bértöbbletet követelhesse, a melytől a megtévesztés következtében elesik, de a melyet ezúttal keresetbe nem vett. Mindaddig azonban, míg az alperes a bértöbblet megfizetésére bíróilag nem köteleztetett, bérfizetés tekintetében mulasztásban levőnek nem levén tekinthető, a bérszerződésnek bérfizetési mulasztás alapján megszüntetése iránti kereset helyet nem foghatna még akkor sem, ha a megtévesztés ebben a perben megállapítható volna, mert olyan összegnek meg nem fizetése, a mely bér gyanánt nem követeltetett és a melyre nézve az alperes fizetési kötelezettsége vitás, a bérleti szerződés megszüntetésére alapul nem szolgálhat. De épen azért, mert a megtévesztés kérdése ebben a perben lényegtelen, nem sértett a felebbezési biróság eljárási jogszabályt azzal, hogy a felperes részéről arra nézve felhívott tanuk kihallgatását el nem rendelte, hogy az óvadék kamatainak a bérösszegbe való beszámítása a felperes megtévesztésének volt az eredménye, és hogy a biróság a csatolt levelek bővebb taitalmát indokolásában nem ismertette, megjegyeztetvén, hogy a biróság a tanuk kihallgatásának mellőzését indokolta, és hogy a csa-