Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

81 Ellenben a felperes már keresetében is felajánlotta a haszonbérleti szerződésnek a birtok eladása által való megszűnte esetére annak 19. pontjában kikötött évi iOOO K kártalanítási összeg megfizetését és ezért az alperesnek a haszonbérlemény visszabocsátása iránti kötelezettsége teljesítését a megtámadott Ítélet e részben való megváltoztatása mellett attól kellett függővé tenni, hogy a felperes a kötelezett kártalanítási összeget a haszonbérlemény tényleges visszabocsátása napjától számítandó még hátra levő időre megfizesse. Az alperes felülvizsgálati kérelme részben sikerre vezetvén, a felülvizsgálati eljárási költség a S. E. 110., 168. és 204. §-a alapján kölcsönösen megszüntetendőnek találtatott. (Kir. Curia G. 11 1913. 1913 május 23.) 3305. Az a nő, a ki a kéjelgést üzletszerűen és a női szeméremérzetnek teljes félretételével folytatja, a vele a vélelmi időben közösülő férfitől törvénytelen gyermektartásdíjra jogszerűen igénynyel nem bír. A m. kir. Guria M. Mihályné t. és t. gyámsága alatt álló kiskorú M. Erzsébet felperesnek S. Simon alperes ellen gyermektartási díj és jár. iránt folyamatba tett sommás perben alperesnek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletének alperest marasztaló részét megváltoztatta, felperest keresetével elutasította és végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek 15 nap alatt per, felebbezési és felülvizsgálati költséget megfizessen ; a következő indokolással: Alperesnek a S. E. T. 185. §-ának a) pontjára, az anyagi jogszabály megsértésére alapított felülvizsgálati panasza alaposnak találtatott. A felebbezési bíróság ítéletének a S. E. T. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás során irányadó, az elsőbiróság ítéletéből átvett és elfogadott tényállásából u. i. megállapíttatott, hogy alperesnek nem sikerült ugyan bebizonyítania azt a kifogását, hogy felperesnő a törvénytelen gyermeke nemzésének vélelmi időszakában alperesen kívül más férfivel is nemileg közösült, azonban másrészt megállapítást nyert az is, hogy felperesnő az alperessel való közösülést megelőző időben, alperessel való első megismerkedése és találkozása alkalmával, ennek egyetlen Curiai határozatok. XVIII. köt. (»