Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

52 Az irányadó tényállás szerint alakilag és tartalmilag való bérleti szerződés értelmében felperes a kereset tárgyává tett beruházásra annak kihasználása végett saját érdekében önként vállalkozott akként, hogy annak ellenértékét akként kapja meg, hogy alperes a beruházás összköltségéhez évnegyedenként 200 K-ás részleteknek a bérből való levonása által törlesztendő egyharmad részével hozzájárul és hogy a bérleményt tíz évig használhatja. A tényállásból kitűnően felperes bérlő a keresetben említett és összege tekintetében nem vitás beruházást csakugyan megtette, de tényként megállapíttatott az is, hogy a bérleti szerződés felperesnek a bérleti összeg fizetésében bekövetkezett késedelme s ekként annak szerződésszegése következtében már a bérleti idő első évében jogerős birói Ítélettel megszűntnek nyilváníttatván, felperes a bérleményből kilakoltatott. Minthogy pedig a bérleti szerződés 8-ik pontja szerint, a mennyiben felperes bérfizetési kötelezettségének bármely oknál fogva meg nem felelne, a szerződés hat havi felmondás mellett megszűnik s felperesnek a bérbeadó alperes elleni kártérítési igénye is elesik, a 9. pont szerint pedig a szerződés leteltével minden beruházás, mely felperes építkezése folytán történt, a bérbeadó háztulajdonosra száll át, alperes az előrebocsátott jogszabálynál fogva felperesnek beruházások czímén mitsem tartozik fizetni és pedig annál kevésbé; mert a szerződésnek időelőtti megszüntetése felperes mulasztásából következett be; és mert a szerződés felperes szerződésszegése következtében válván hatálytalanná, az a beruházások megfelelő értékét, ellenkező szerződésbeli k'kötés hiányában jogosan nem követelheti. (Hasonlóan döntött a kir. Guria I. G. 66/905. sz. a.) Ilyen körülmények között a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn felperest a beruházások egyenértéke czímén támasztott keresetével elutasította. Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasíttatván, az a S. E. 204. §-a alapján a felmerült felülvizsgálati költségben is marasztalandó volt. (Kir. Guria I. G. 172/1911. 1911 okt. 20.)