Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

45 ítélet jogerőre emelkedése és a perujitási kereset beadása után történt törlesztések után mennyiben enyészett el és mennyiben áll fenn most is, mert jogilag helyes a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alapperbeli ítélet meghozatala utáni időben történt fizetési tények nem alkalmasak az alapperbeli Ítélet hatályon kívül helyezésére perújítás útján, mivel az új bizonyítékra fektetett perújítás feladata az, hogy az alapperbeli tények az alapperben nem használt új bizonyítékokkal döntessenek meg, míg az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett olyan tények, a melyek az alapperbeli követelés elenyésztét vonják maguk után, csak a végrehajtás korlátozására vagy megszüntetésére szolgálhatnak jogos alapul. Az alperes kötelezendő volt a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére, mert felülvizsgálati kérelme sikertelen maradt. (Kir. Guria I. G. 150/1911. 1911 október 13.) 3195. Az itélt dolog kifogását annak felhozója csak annak az ítéletnek vetheti ellen, a mely ugyanama felek közt és ugyanama pertárgy felett döntött. Ez az eset nem forog fenn akkor, ha az előző per a kiskorú gyermek anyjaés az alperes, mint a gyermek nemzője közt az anyának fizetendő tartásdíj iránt folyt le, ellenben az új perben maga a kiskorú lép fel felperesként ügygondnoka útján és a maga számára követel a nemzőjétől tartásdíjat. Ha a törvénytelen gyermek anyja a törvénytelen gyermeke nemzőjét tartásban marasztaló ítélet végrehajtása közben a gyermek nemzőjével bíróságon kívül olyan tartalmú egyezséget kötött, melynek értelmében meghatározott összeg ellenében vele szemben minden tartási igényről lemondott úgy, hogy az anya a hatályon kívül helyezett ítélet alapján mit sem követelhet, az anya nem élhetne az általa megkötött egyezség érvénytelenségének kifogásával a gyermek nemzőjével szemben, de viszont a gyermekre nézve ez az egyezség kezdettől fogva hatálytalan lévén, annak tartalma nem befolyásolhatja tartási igényét a nemzőjével szemben.