Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

37 A felebbezési bíróság L. Károlynénak a férje ellen ideiglenes nőtartás felemelése iránt indított perében a tartásdíjat havi 4U koronáról havi 60 koronára felemelte, a kir. Guria pedig úgy felperest, mint alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét mindkét peres fél felülvizsgálati kérelemmel támadta meg és pedig alperes azért, mivel a már megítélt havi tartásdíj felemelése önálló, új keresettel nem volt érvényesíthető, mindkét peres fél pedig azért, mivel a megítélt tartásdíj nem megfelelő és illetve az egyáltalában nem követelhető. A felhozott panaszok megállható alappal nem birnak. A mi már elsősorban alperesnek a perújítás mellőzésére vonatkozó panaszát illeti, az azért alaptalan, mert felperes az ezúttal elbírálás alá került keresetét a tényállásból kitűnően az 1906. Sp. I. 435/2. sz. a. indított és a kir. Curia 1906. G. 591. sz. határozatával végérvényesen elbírált korábbi keresetétől eltérő alapon érvényesítette, a mennyiben az elébbit egyedül alperes javadalmazásának emelkedésére, a jelenlegit ezen kívül arra is alapította, hogy az eredetileg megítélt tartásdíj a változott viszonyoknál fogva megélhetésére elégtelen. Minthogy tehát a jelen kereset az előbbitől eltérő más alapra is van fektetve, a tartásdíj összegének felemelése kérdésében itélt dolog esete fenn nem forogván, annak felemelése önálló új keresettel érvényesíthető. Áttérve a peres felek egyéb panaszára, az azért alaptalan: mert mint azt a kir. Guria már több ízben (I. G. 154 1909., I. G. 199/1908., I. G. 233 1908.*) kimondotta, ha a nő részére megítélt tartásdíj annak megélhetésére elégtelen, a férj vagyoni viszonyai pedig javultak, a tartásdíj megfelelően felemelhető, annak meghatározása pedig, hogy a nő megélhetésére mily összeg szükséges, a tényállás keretébe tartozó ténykérdés, mely sikeresen csak valamely jogszabály megsértésekor támadható meg, ily jogszabálysértés azonban jelen esetben nem forog fenn; mert a felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint a peres felek társadalmi állását, azok jelenlegi vagyoni viszonyait és a megélhetési viszonyokat is mérlegelési körébe vonván, annak a nem vitás ténynek a megállapítása mellett, hogy felperesnek sem * Lásd XV. kötet 75. és 128. lapján.