Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

10 ámbár kétségtelenül szerződésellenes, nem ok a haszonbérleti jogviszonynak azonnal megszüntetésére, mert ez nem sértette meg e jogviszonynak lényegét, még kevésbé hatott károsítóan a bérbevett ingatlan állagára és termőképességére, már pedig — külön kikötés híján — a haszonbérlőnek csakis ilyen következménynyel járó magatartása és eljárása szolgálhat okul a haszonbérleti szerződésnek lejárat előtt felbontására. Éppen azért nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt azzal sem, hogy nem bontotta föl ezt a szerződést ama tényállás alapján sem, hogy az alperes a 130 kat. holdas területű bérelt ingatlanból az 1/Í hold kiterjedésű kerti szőlőt részben szakértelem nélkül kezeli és pusztulni engedi, mert ez a bérbeadóknak jogot ad ugyan az ezzel okozott esetleges káruk megtérítésének a követelésére, de nem arra, hogy az alperest a szerződés azonnal megszüntetésének annyira súlyos következésével sújtsa a bíróság. Ugyanez az álláspont ama négy darab baraczkfa jogellenes kivágatásával és néhány kiszáradt baraczkfa kivágatásával szemben, a mit a felebbezési bíróság az alperes terhére tényállásként megállapított, nemkülönben az udvar és a kert közt levő árok betemetésével és fölszántásával szemben, mert ezek a jogellenes cselekmények is csakis esetleges kártérítés követelésére jogosítják a haszonbérbeadót, de nem arra, hogy az alperesnek az adott viszonyok között kisjelentőségű szerződésszegése alapján, a mely a bérbevett ingatlan állagát és termőképességét nem veszélyezteti, a szerződéses viszony megszüntetését kérje. A mi végül az épületek kérdését illeti: a felebbezési bíróság megállapította tényállás szerint ezek részben jobb, részben ugyanoly állapotban vannak, mint a milyenben azokat az alperes e bérleti jogviszony kezdetén átvette és ennél csak «legfeljebb igen csekély részben rosszabb állapotban)), eme tényállás mellett pedig ugyancsak nem sértett meg a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt, midőn az erre alapított kereseti kérelemnek sem adott helyet. A felperes keresete alaptalannak bizonyulván : a felebbezési bíróság a S. E. 109. és 168. §-ai értelmében járt el, midőn a felpereseket a két alsóbiróság előtt lefolyt eljárás költségének viselésére kötelezte. Ezek szerint a felperesek felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őket azzal elutasítani kellett.