Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

í A felebbezési bíróság azzal nem sértett eljárási szabályt: hogy mérlegelésének körébe vonta S. Károlynak a Sp. II. 388/1910. sz. sommás perben eskü alatt tett vallomását, mert állandó joggyakorlatunk értelmében a felek közt lefolyt más perben szolgáltatott bármely bizonyító adat a szabad mérlegelés tárgya; ez elv alól tehát a félnek eskü alatt tett vallomása sem lehet kivétel. S végül nem sértett meg a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt azzal sem : hogy az elsőbiróság részéről kihallgatott tanukat újból ki sem hallgatta, a felperes által azokon felül javasolt tanuk kihallgatását pedig el nem rendelte; mert a S. E. 156. §-a értelmében a már fölvett bizonyítás ismétlése és kiegészítése a felebbezési bíróságnak joga, de nem kötelessége, a felebbezési bíróság pedig tüzetesen megokolta, hogy miért nem tartotta szükségesnek, hogy ezzel a jogával éljen. A felperesnek az a panasza sem állhat meg, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével vont következtetést arra, hogy a peres felek a felperes házának az alperes részéről kibérlésére vonatkozó bérleti szerződést négy esztendőre meghosszabbították és hogy ennek következtében a felperesnek ez idő szerint felmondásra, illetve a bérleti szerződésnek idő előtt felbontására joga nincs. A S. E. 197. §-a értelmében ugyanis a felebbezési bíróság részéről eljárási jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban irányadó. Mivel pedig, a föntiek szerint, a tényállás megállapítása körül a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt; mivel továbbá a megállapított tényállás szerint a peres felek közt 1909 október havában az a szóbeli végleges megállapodás jött létre: hogy a felperes a kérdéses házat négy évre az alperesnek 6000 korona — vagyis az előbbi tulajdonosnak fizetett — bérösszeg mellett, továbbra is bérbe adja; mivel végül felperes a férjét a Bb 7. a. csatolt közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazással 1909 július 23-án azzal bízta meg, hogy «a megvett ház bérlőivel új bérleti szerződést a belátása szerinti feltételekkel és a belátása szerinti időtartamra köthessen; mivel ez a megbízás magában foglalja a korábbi bérleti szerződésnek változatlan tartalommal föntartásának jogosultságát is : a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn az elsőbiróság megállapította tényállás elfogadásával a felperest keresetével elutasította, annál kevésbé, mert a felperes nem is állította