Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XXVI körüli kiszolgálást nem nélkülözheti, a kincstár engedélye nélkül nős férfiakat feleségeikkel együtt a telepesházba befogadott, ügy azzal sem, hogy a luczernáit egy harmadiknak, annak két tehene használati díja fejében átengedte. 58. Minthogy a peres felek közötti birtokviszony végleges rendezése és ennélfogva a váltságösszeg kiszámításánál irányadó évi tartozás végleges megállapítása is a majorsági birtok megváltása iránti birói eljárás keretebe tartozik, a perben mi súlylyal sem bír az, hogy a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a nem teljesített tartozások értékének behajtása iránti eljárásban a tartozásokat esetről-esetre mily értékben állapították meg. Az 4896. évi XXV. t.-cz. 5—8. §-a meghatározza azon módozatokat, a melyek szerint a váltságösszeg mennyisége kiszámítandó és ezen speciális törvényintézkedésnél íogva ennek kiszámításánál kizárólag e módozatok alkalmazandók; és az idézett törvény 8. §-a szerint a váltságösszeg megállapításánál az évi tartozásból a fajzási és legeltetési használat fejében annyi % vonandó le, a hány százalékát teszi ezen jövedelmek értéke a megváltásra jogosítottat illető összes haszonélvezetek értékének, miért is figyelmet nem érdemel az az érvelés, hogy miután a fajzási és legeltetési javadalom értéke a többi haszonvétel értékét meghaladja, a váltságösszeg ezzel törlesztettnek tekintendő. Az 1896. évi XXV. t.-cz. szerinti eljárásból minden más jogi alapon nyugvó követelésnek érvényesítése ki van zárva; következéskép az előző években fizetett tagság visszafizetése iránti keresetnek sincs helye. 6o. Az 1896. évi XXV. t.-cz. 3. és 4. §-ának egybevetéséből felismerhető a törvénynek az a czélzata, hogy megváltás alapján csak az oly birtok rendezésének legyen helye, mely az osztott tulajdon ismérveit határozottan feltünteti, ez pedig fenn nem forog abban az esetben, ha nem csak az átengedett terület, hanem az azon levő felülépítmény, a lakóház is a volt földesúr tulajdona s ezen nem változtat az. hogy a terület birlalója, illetőleg annak jogelődje a lakóházal 1848. év után saját költségén újra építtette fel. 92. XVI. A CSALÁDJOG. 1. A nőnek ideiglenes tartásról szóló igénye. A nő az által, hogy férje nevét egy váltóra hamisította, oly czélból, hogy arra pénzt szerezzen maga részére, alperes okot szolgáltatott férjének a házassági együttélés megszakítására, következéskép férjétől tartásdíjat követelni nem jogosult. 30. A nőtartási díj felemelése iránti igény nem perújítási keresettel, hanem önálló új keresettel érvényesítendő. Ha a nő részére megítélt tartásdíj annak megélhetésére elégtelen, a férj vagyoni viszonyai pedig javultak, a tartásdíj megfelelően felemelhető, annak meghatározása pedig, hogy a nő megélhetésére mily összeg szükséges, a tényállás keretébe tartozó ténykérdés. 36.