Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XXIII nem bérbeadó, hanem harmadik személy okozta, mert a bérlőnek a kibérelt helyiség használhatlansága folytán történt elhagyása miatti kárkövetelési joga a bérleti viszonyból származik, bérleti viszonyban pedig bérbeadóval állván, következőleg kártérítést is csak tőle követelhet. 113. Egy szálloda kibérlése iránti jog nem osztható és a bérleti jog mindkét bérlőt osztatlanul illeti meg; jogszabályként pedig áll. hogy az oszthatatlan jognak megfelelő követelést a több jogosult közül azoknak egyike is érvényesítheti a kötelezettel szemben. 115. Jogszabály, hogy egy lakás bérlője jogosítva van a bérleményt rendeltetésének megfelelő módon használni s nem felelős annak külső szépségében saját vagy háznépe hibáján kivül beállott megrosszabbodásáért és értékcsökkenéséért. A felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a tapettákon megállapított állapotért az alperest mondotta ki felelősnek s őt az így szükségessé vált új tapettázásra megkívántató költség megtérítésére kötelezte, valamint nem sértett jogszabályt azzal, hogy a szerződési kikötést, a mely szerint a lakás jó állapotban hagyandó vissza, akként értelmezte, hogy az alperes az új tapettázás költségeit megtéríteni tartozik akkor, a mikor a tapettát nem csak rendszerinti használásnak megfelelő jó állapotban nem, hanem olyan állapotban hagyta hátra, hogy azt tisztítani, kijavítani és ekként a lakást a korábbi módon továbbhasználni nem lehet. 420. A bérlőnek az a cselekménye, hogy a bérelt nyaraló szobáit a téli hónapokra elzárta és a bérleménynek a bérbeadó részéről történt átvétele után is még zárva tartotta, a szerződés megszüntetésére jogos okul nem szolgálhat, mert általában szokásos fürdőhelyeken levő és csak a nyári idény alatt használatban levő nyaralók szobáit télen eljárva tartani. 137. [3.&A szolgálati szerződés. j | fKülön kikötés híján az alkalmazottra nézve jogi szempontból közömbös, vájjon az árú eladása haszonnal járt-e vagy sem? mert őt csak szolgálati szerződésének teltételei és az az általános jogszabály kötelezik, hogy elvállalt kötelezettségének pontosan és lelkiismeretesen eleget tegyen, ezzel szemben viszont úgy ezt követelheti főnökétől is és pedig akkor is, ha erre nézve a vállalkozás veszteséével végződött. 42. A felebbezési biróság jogszabályt sértett, midőn a felperes önkéntes kilépése ellenére a Fonciére intézet beleegyezésének téves értelmezésével megállapította a felperes magántisztviselő nyugdíjra jogosultságát az egyesület alapszabályainak 12. §-a alapján. Daczára annak, hogy az alapszabályok 11. §-a szerint a nyugdíjalapba befizetett összegeket — kamat nélkül — csak annak a tagnak fizetik vissza, a kit nyugdíjra jogosultságának elérése előtt, önhibáján kivül, vagy kívánságának ellenére bocsátanak el a szolgálatból, az önként szolgálatából kilépett magánhivatalnok követelheti a nyugdíjegyesület pénztárába