Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
173 A mi pedig a kártérítés mérvét, illetőleg úgy a felperes részéről a felülvizsgálati kérelmében, mint az alperesek részéről csatlakozási kérelmükben felhozott panaszt illeti, az azért alaptalan, mert a S. E. 65. §-a szerint a bíróság a kár mennyiségét az összes körülmények figyelembe vételével legjobb belátása szerint állapítja meg, tehát a felebbezési bíróságnak erre vonatkozó döntése csak jogszabály megsértése esetén támadható meg sikerrel, jogszabálysértés azonban fenn nem forog, a mennyiben a felebbezési bíróság mérlegelte az orvosszakértők véleménye alapján a felperes által képviselt kiskorú munkaképességének a baleset miatt beállott csökkenését és a fenforgó egyéb körülményeket, a mérlegelés eredménye pedig felülvizsgálat alá nem vehető. Ezekhez képest a felperest felülvizsgálati kérelmével és az alpereseket csatlakozási kérelmükkel el kellett utasítani. (Kir. Guria I. G. 6/1912. 1912 április 4.) 3257. Nem tekinthető az 187ÍJ. évi XIII. t.-cz. határozmányai alá eső cselédnek azon nő, kit valaki bizonytalan időre fogad házához házvezetőnő gyanánt, miből következik, hogy ily jogviszonyból eredő peres ügy a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. Guria G. Regina felperesnek K. Mihály alperes elleni 4420 korona tőke s jár. iránti sommás perében mindkét alsó bíróság végzését megváltoztatta a következő indokolással: A felperes részéről a felebbezési bírósághoz 1912. E. 47 2. sz. a. beadott kérvényhez eredetiben csatolt, T.-ön, 1893. október hó 9-én kelt nyilatkozat tartalma szerint, K. Mihály róm. kath. lelkész a felperest bizonytalan időre fogadta házához házvezetőnő gyanánt olyképen, hogy felperest mindaddig megtartja, míg neki ott maradni szándéka van és hogy őt, ha házának és papi tekintélyének rovására nem lesz, el nem küldi s neki havonkint az általa kikért fizetést pontosan megadja. Ebből a nyilatkozatból az a jogi következtetés vonható le, hogy K. Mihály a felperest nem fogadta szolgálatába olyan cseléd gyanánt, a kinek jogviszonyait gazdájával szemben az 1876: XIII. t.-cz. határozza meg és a kinek szolgálati szerződését a
