Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
XVII lelelne, eladó jogosítva leend a vételárhátralék összegeket vevőtől és kezesétől bírói úton behajtani, kétségtelen, hogy a vételárhátralék iránti követelési jog szerződési büntetésképen megszabott szolgáltatásnak, illetve kötbér kikötésének minősül, habár szerződő felek nem kötbér, hanem vételárhátralék kifejezést használtak is. Ha a keresetbe vett kötbér túlmagasnak mutatkoznék, ennek összegét ínég a felülvizsgálati bíróság is mérsékelheti. 39. A peres felek között létrejött megállapodás szerint akkor, ha a felperes találmányát Németországban újdonság hiánya okából nem szabadalmaznák, az alperes a felperestől a többi államban a szabadalmazásért fizetett költség felét visszakövetelheti, ez lényegében azt jelenti, hogy az alperes nem köteles felperes találmányát másutt szabadalmaztatni. 157. X. A KEZESSÉG ÉS AZ EGYETEMLEGESSÉGI JOGVISZONY. Az a körülmény, hogy a kölcsönösszeg csak az egyik egyetemleges adóstárs kezéhez adatott, az egyetemleges adósok fizetési kötelezettségén nem változtat. Jogszabályként áll az, hogy a hitelező az egyik egyetemlegesen kötelezett adóstárs által nyújtott biztosítékról lemondhat a nélkül, hogy ez által a másik egyetemleges adóstárs kötelezettsége változást szenvedne s így a hitelezőnek az a cselekménye, hogy a kézizálogul az egyik adóstárs részéről neki adott értékpapírokat a másik adóstárs megkérdezése és beleegyezése nélkül az átadó adóstársnak kiszolgáltatta s ezzel a saját biztosítékát csökkentette, az egyetemleges fizetési kötelezettséget el nem enyésztette. 16. Az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény külön rendeletéből vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik az magának a jogügylet természetéből és a jogügylet a tárgyának oszthatatlanságából is. Nincs olyan jogszabály, a mely a hitelezőt arra kötelezné, hogy az egyenes adósért kezességet vállalót az adós tulajdonát képező és jelzálogul lekötött ingatlanra elrendelt árverésről értesíteni vagy nagyobb vételár elernetése végett a hitelező az árverésnél részt venni köteles legyen. 29. Habár az eladók a szerződés értelmében kifejezetten csakis a telekkönyvileg nevükön álló ingatlanok telekkönyvi átíratásáért vállaltak felelősséget, mégis a törvényből folyó kötelezettségüknél fogva a szintén eladott, azonban a telekkönyvben más nevén álló ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak a vevő javára leendő bekebelezését kieszközölni tartoznak s ha ezt nem tették, a vételárhátraléknak saját kezeihez való megfizetését nem követelhetik, hanem csak annak bírói kézhez való lefizetését. Ha az ingatlanok a vevőknek osztatlanul adattak el, a vételár iránti szavatosság a vevőket osztatlanul és egyetemleg terheli. 31. Curiai határozatok. XVII. köt. b
