Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

166 felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállása szerint felperesnek fia A. Pál alperessel törvényes házasságra lépett és azóta minden megszakítás vélkül együtt éltek mindaddig, mig a férjnek elhalálozása be nem következett. Minthogy a tényállás szerinti feltétel nevezetteknek törvényes házasságra lépése bekövetkezett és együtt is éltek és felperes a per tárgyává tett ingatlanokat ennek folytán fiának és nejének örökös használatul osztatlanul átengedte és a felbontó feltételt a «nyilatkozat» czímű okirat helyes értelmezése szerint csak arra az esetre állította fel, ha ezek a házastársak életükben a közös háztartást megszakítanák, ez pedig a tényállás szerint be nem következett és ennélfogva felperes az említett ingatlanokat alperestől, ki más családi kötelékbe be nem lépett, a házasságnak a férj halála által történt megszűnése miatt, ezúttal vissza nem követelheti, illetőleg azok használatát tőle meg nem vonhatja. Ily körülmények között jelen perben mi súlylyal sem birbat felperesnek az a kijelentése, hogy a nevezetteknek házasságából származott gyermeket eltartani kész; nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy a keresetnek helyt nem adott, miért is felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani és a felülvizsgálati eljárással felmerült alperesi költség megfizetésére a S. E. 204. § a alapján elmarasztalni kellett. (Kir. Guria 10/1912. 1912 márczius 29.) 3254. A haszonbérleti szerződés megszüntetésére nem szolgálhat okul a haszonbérleti szerződés értelmében 100 drb nagyobb marha tartására kötelezett haszonbérlőknek azon cselekedete, hogy kevesebb nagy marhát tartottak ugyan, de az ezek által termelt trágyának hiányát más módon kipótolták. A S. E. 35. §-a szerint a bíróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügyre nem tartozó kérdésekkel a tárgyalás ne zavartassák, a miből önként következik, hogy az ügy eldöntésére lényegtelen körülmények kinyomozásának és megállapításának mellőzése által eljárási jogszabály nem sértetik.