Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

161 megnehezíti és megdrágítja, a haszonbérlőt tehát, hibáján kivül aránytalanul megterheli. Ez pedig ellenkeznék mind a szerződés józanul, igazságosan és méltányosan értelmezendő czélzatával, mind pedig a gazdasági életben általánosan bevett szokásokkal. Éppen azért a felebbezési bíróság ellentétes értelmű döntésével jogszabályt sértett meg, miért is ítéletének ezt a részét megváltoztatni kellett. Alapos az alpereseknek az a panaszuk is, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn őket a leégett épületnek újra felépítésére úgy kötelezte, hogy nem volt figyelemmel ennek az újraépítésnek a költségére és arra, hogy a biztosító társaságtól a leégett épület biztosítási összege fejében milyen összeget kaptak az alperesek, holott ennél nagyobb megtérítésre nem kötelezhetők. A felebbezési biróság ugyanis a haszonbérleti szerződés téves értelmezésével a haszonbérlőknek tűzkár esetén beálló újraépítő kötelességét a szerződés 10. pontja alapján állapította meg, a melynek értelmében a haszonbérlők az épületekért minden tekintetben jót állani kötelesek, vagyis ha bármiféle elemi csapás folytán az épületeken avagy azok egyes részeiben kár okoztatnék, úgy tartoznak azokat saját költségűkön azonnal helyreállítani, esetleg újakkal pótolni minden beszámíthatás nélkül. A haszonbérlők az általuk emelendő épületekhez, a bérlemény területén lévő erdőből, az alkalmas fákat ingyen felhasználhatják, ha ilyen fák az erdőben találtatnak.« A haszonbérleti szerződés 10. pontjában említett elemi csapás fogalmát azonban csak abban az esetben lehetne a tűzkár esetére is kiterjeszteni, ha a szerződés erről külön nem rendelkeznék. Mivel azonban a tűz okozta elemi csapásról és kárról, valamint annak jóvátételéről a szerződésnek 18. pontja a fönt szószerint idézett módon rendelkezik, sőt erre az esetre újból megengedi a bérlemény területén lévő erdők fájának fölhasználását, ebből nyilvánvaló, hogy a peres felek a tűz okozta elemi csapás esetére tudatosan és kifejezetten eltértek a szerződés 10. pontjának általános szabályától. Éppen ezért ezt a jogvitát csakis a szerződés 18. pontja értelmében lehet ebből a szempontból is elbírálni. Mivel pedig e 18. pont értelmében a «haszonbérlők tartoznak a bérlemény területén lévő összes épületeket saját költségüCuriai határozatok. XVII. köt. 11