Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

144 A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott panaszai alap nélkül valók. Nem sértett ugyanis jogszabályt a felebbezési bíróság avval, hogy abból a megállapításából, a mely a peres felek közt az alperes részéről a felperestől haszonbérletben bírt ingatlanon az épületek leltárát pótolja, kihagyta az egyes épületek építésének időpontját és annak kijelentését, hogy azokat az alperes nem használt, új állapotban vette volt át. Tekintve ugyanis azt, hogy a felebbezési bíróság tényül állapítja meg ítéletében, hogy a ház, az istálló és a kút az 1907. év nyarán készült el, a kukoriczagóré pedig 1908. év tavaszán, a mely jogerős megállapítás a leltárszerű megállapításnak pótlása és egyben annak lehetőségét is kizárja, hogy a felperes ez időpontok megállapítása végett új perre kényszerüljön; annál kevésbé, mert nem is vitás, hogy az alperes a haszonbérleti szerződést M. A.-tól 1907 november havában vette át, tehát olyan időpontban, a mely egybevetve az épületek elkészültének idejével, önként következtetni enged a szóban forgó építkezéseknek az alperes bérlő jogviszonyának megkezdésekor állapotára: a felpere* semmiféleképen sem sérült meg jogaiban azzal, hogy a felebbezési bíróság ezeket az időpontokat a leltár jellegű fölsorolásból kihagyta. Igaza van ugyanis a felebbezési bíróságnak avval a felfogásával, hogy a leltár — fogalmi értelme szerint — az annak elkészültekor talált állapotot köteles híven visszaadni és hogy a biróság abban elmúlt tényeket nem rögzíthet meg és éppen ezért nem sértett meg a biróság jogszabályt avval sem, hogy nem vette föl a leltárba a haszonbérleti szerződés 6. pontjában a szalma és törek visszahagyására megállapított egyáltalán nem vitás jogi kötelezettséget, mert hiszen a leltár csak az ott körülirt terménymennyiségnek valóságos átadását és átvételét igazolhatná, ez: pedig a leltárnak a biróság részéről mostani megállapításakor nem történt meg. Egyéb szempontból pedig a S. E. 16. §-ában szabályozott megállapításra ebben az esetben a felperes érdekének biztosítása végett szükség nincs, meri az alperes állított «élemedett» kora erre jogalapul nem szolgálhat. S nem befolyásolhatta a bíróságot ebből a szempontból sem az U. A.-fal 1905 október 3-án megkötött haszonbérleti szerződésnek 21. pontja, a mely szerint «Birtok leltár mellett adatik át és vétetik vissza», mert hiszen a megjelölt időpontban a szóban forgó épületek nem létez-