Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

1J6 ellenében a felperesnek és B. Ferencznek mint bérlőtársaknak és a szerződési okirat 14. pontjában a bérbeadó alperes arra kötelezte magát, hogy a bérlőtársak részéről adni kötelezett 40,000 K szerződési biztosíték teljes lefizetése után engedélyt ad a bérlőknek a bérleti szerződés, helyesen a bérleti jog bekebelezésére azzal a jogfentartással, hogy a mennyiben a jelenlegi, vagyis 1908. október 31-én, mint a szerződés keltekor bejegyzett tehertételek convertáltatnának, ez a szerződési bérleti jogot megelőzze. Nem volt vitás a peres felek közt, hogy a bérlők a kikötött 40.000 K szerződési biztosítékot az alperes bérbeadónak megfizették, tehát azt a feltételt, a melyhez a bérleti jog bekebelezését tárgyazó engedély adása kötve volt, teljesítették. Most tehát a kötelezett bérleti jog bekebelezési engedély kiállítását és átadását N. Károly egyik bérlőtárs követeli, de kiterjesztette kérelmét arra is, hogy az alperes az A) alatti szerződési okirat 15. pontjában a bérlőknek adott elővásárlási jog bekebelezésére is alkalmas okiratot adjon, az alperes pedig az okirat kiadását a perben is azért tagadta meg, mert a bérleti jog nem csupán a keresetet indító felperest, hanem ennek bérlőtársát, B. Ferenczet is illeti és ennek a jognak telekkönyvi biztosítását a két bérlőtárs csak együttesen követelheti, az elővásárlási jog telekkönyvi biztosítására vonatkozó engedély adására pedig kötelezettséget nem vállalt. Minthogy az A) 7. a. szerződési okiratban nincs nyoma annak, de tényállásként más módon sem állapíttatott meg az, hogy az alperes az elővásárlási jog telekkönyvi biztosítására alkalmas okirat kiállítását kötelezte volna, ugyanazért a felebbezési bíróság abban a részben nem sértett anyagi jogszabályt, hogy a keresetet az elővásárlási jog tekintetében elutasította s a felperes felülvizsgálati kérelme ebben az irányban mint alaptalan, el volt utasítandó. De az anyagi jogszabályok sértésével utasíttatott el a kereset a bérleti jog bekebelezésére szolgáló engedély tekintetében. Ugyanis egy szálloda kibérlése iránti jog meg nem osztható és tehát a bérleti jog mindkét bérlőt osztatlanul illeti meg. Jogszabályként áll pedig, hogy az oszthatlan jognak megfelelő követelést a több jogosult közül azoknak egyike is érvényesítheti a kötelezettel szemben.