Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

113 Nem változtat ezen az, hogy a temesrékási kir. járásbíróság részéről a felülvizsgálati kérelemre vezetett feljegyzés és alkalmazott bélyeglenyomat szerint a felülvizsgálati kérelem a temesrékási kir. járásbírósághoz 1912. évi január hó 30-án, tehát a nyitva álló 15 napi határidőben érkezett és a temesrékási kir. járásbíróság áJtal az 1012. évi február hó 1-én 1911. Sp. L 1052 4. sz. átirattal a temesvári kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bírósághoz áttétetett, mert a felülvizsgálati kérelmet a S. E. 188. §-a szerint a felebbezési bíróságnál, illetve a S. E. Ü. sz. 7G. §-a szerint a felebbezési tanács jegyzői irodájának kell átadni és pedig vagy az iroda vezetője, illetve a helyettesének, a S. E. Ü. sz. 73. §-a szerint a napnak abban az órájában, midőn az a felek részére nyitva áll, vagy a S. E. Ü. sz. 74. §-ának intézkedéséhez képest a jegyzői iroda helyisége mellett e czélból felállított gyüjtőszekrénybe való elhelyezés útján. Ezek szerint a felülvizsgálati kérelem beadásának időpontjául is csak az tekinthető, a mikor az a temesvári kir. törvényszék felebbezési tanácsának jegyzői irodájába érkezett, következőleg a fenforgó esetben nem lehet irányadó az az idő, a mikor azt felperes a temesvári kir. járásbírósághoz'beadta. (Kir. Guria I. G. 47/1912. 1912 február 22.) 3231. Jogszabály az, hogy bérbeadó a kibérelt lak, vagy üzlethelyiséget használható karban átadni és ily karban fentartani köteles; ebből pedig jogszerűen következik az, hogy a vis major esetét kivéve, ha a bérlemény a bérleti idő alatt használhatatlanná vált s azt a bérlő elhagyni kényszerült, bérbeadó az ennek folytán előállott kárt bérbevevőnek megtéríteni tartozik és bérbeadó ebbeli kötelezettsége alól nem menekülhet a miatt, hogy a kibérelt helyiség használhatlanságát nem bérbeadó, hanem harmadik személy okozta, mert bérlőnek a kibérelt helyiség használhatlansága folytán történt elhagyása miatti kárkövetelési joga a bérleti viszonyból származik, bérleti viszonyban pedig bérbeadóval állván, következőleg kártérítést is csak tőle követelhet. Curiai határozatok. XVII. köt. 8