Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
9-2 Igaz ugyan az is, hogy felperes a tényállás szerint az előző perbeli Ítélet alapján a bérlemény átadása és kiürítése iránt alperesek ellen a végrehajtást csak 1910 ápr. hóban vezette, ez a körülmény magában véve azonban alpereseknek 1909 decz. 31-én és illetve 1910 jan. 1-től a végrehajtás foganatosításáig való birtoklását jogossá még nem minősíti, minélfogva még arra is tekintettel, hogy a haszonbérleménynek tárgyát alperesek által jogellenesen tovább használt többrendbeli épületek is képezték, alperesek ezeknek további használatáért és nagyértékű ingóiknak a bérleményen történt elhelyezhetéseért annak ellenértéke fejében a tényleges használat idejére a szokásos és bér jellegével bíró használati díjat felperesnek megfizetni kötelesek. Minthogy azonban a felebbezési bíróság téves jogi álláspontjánál fogva a tényállást a tekintetben, hogy alperesek a bérleményt 1910 jan. 1-től kezdődően tényleg mely időig és napig használták és hogy e használati időnek, az évi bérösszeget véve alapul, mily arányos összegű készpénz felel meg, meg nem állapította s ekként az ügy a jelzett terjedelemben alaposan el nem bírálható, ugyanazt a bíróságot Ítéletének a S. E. 204. §-a alapján való feloldása mellett további eljárásra és új Ítélet hozatalára utasítani kellett. A perköltség ki által viselésének kérdése a végitéletben lévén eldöntendő, a jelen felülvizsgálati eljárás alkalmából felmerült költséget csak megállapítani lehetett. (Kir. Guria I. G. 202/1911. 1912 jan. 26.) 3217. Az 1896: XXV. t.-cz. 3. és 4. §-ának egybevetéséből felismerhető a törvénynek az a czélzata, hogy megváltás alapján csak az oly birtok rendezésének legyen helye, mely az osztott tulajdon ismérveit határozottan feltünteti, ez pedig fenn nem forog abban az esetben, ha nemcsak az átengedett terület, hanem az azon levő felülépítmény, a lakóház is a volt földesúr tulajdona és ezen nem változtat az, hogy a terület birlalója, illetőleg annak jogelődje a lakóházat 1848. év után saját költségén újra építette fel.