Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

86 számadásairól hozott elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen felebbvitelnek helye nincs, hivatalból kellett visszautasítani T. Antónia felülvizsgálati és gr. B. Zsigmond csatlakozási kérelmének ama részeit, a melyek az elsőbiróság ítéletéből a felebbezési bíróság részéről helybenhagyott vagy nem érintett, lényegében tehát ugyancsak helybenhagyott rendelkezésekre vonatkoznak, nevezetesen: a H. Gyula zárgondnoknak a további számadás alól fölmentésére és óvadékának a letétből kiadására ; a zárgondnok részére a hagyatéki tömegből kiutalványozott 66 K 46 fill.-re; a zárgondnok használta lakás, bérföld, fogat, tűzifa és inastartás ellenértékére; a p.-i erdőben lekaszált fű ellenértékére; a p.-i birtokon gyakorolt vadászati jogra; a számadásokhoz mellékelt okmányok 454 K 13 fill.-t kitevő bélyegköltségére ; végül az ügyvédek díjaira és kiadásaira vonatkozó rendelkezések, a melyek a felebbezési biróság ítéletével jogerősekké lettek. A mi már most a felebbezési biróság ítéletének feloldó része ellen mind a T. Antónia felülvizsgálati, mind gr. B. Zsigmond csatlakozási kérelmében fölhozott panaszokat illeti: ezeknek nincs megállható alapjuk. A zárgondnoki számadás megvizsgálásának ugyanis — a mint az az 1881 : LX. t.-cz. 249. §-ából is kiderül és mint azt a m. kir. Guria 1909 jun. 17-én 2765. sz. a. meghozott elvi jelentőségű határozatával is kimondotta — egyedül az a czélja, hogy a biróság az egyes számadási tételek helyességét vagy helytelenségét állapítsa meg s hogy egyben a zárgondnok díjairól is határozat legyen hozható. Ki van tehát zárva ebből az eljárásból minden olyan kérdésnek az eldöntése, a mely akár a zárlat egyéb kérdéseivel, akár a zárlattal kapcsolatos ügygyei függ össze, mert hiszen mindezek a kérdések ama biróság hatáskörébe utalvák, a melybe azok a megfelelő törvényes rendelkezés szerint különkülön tartoznak. A felebbezési biróság tehát nem sértett mégsem eljárási, sem anyagi jogszabályt, midőn Ítéletében a törvényes hatáskörök e különválasztását mondotta ki, annál kevésbé, mert a hagyatéki zárlattal kapcsolatos összes kérdések — éppen csak a zárgondnoki számadás kivételével, az 1894 : XVI. t.-cz. 93. §-ában foglalt kifejezett rendelkezésnél fogva — az örökösödési eljárásra hivatott biróság elbírálása alá tartoznak, a min nem változtat az sem, hogy a zárlat foganatosítására, a zárlati