Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

60 tett meg sem eljárási, sem anyagi jogszabályt, midőn a felperest az alhaszonbérletbeadás czímén támasztott kereseti kérelmével elutasította. Lényegében ugyanezekből az okokból alaptalan a felperesnek az 50 hold és 900 ölnyi területnek föltörésére, fölszántására és zabos bükkönynyel bevetését illetően felhozott panasza is, mert a kihallgatott tanuk vallomásai alapján megállapított abból a tényállásból, hogy a felperesnek intéző gazdatisztje, M. Ákos, ezt kifejezetten megengedte, a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül vonhatta le azt a jogi következtetést, hogy az alperesek a haszonbérleti szerződés vonatkozó rendelkezésétől való ezzel az eltérésükkel ezt a szerződést nem szegték meg. A mi a feles művelésbe adott egy hold és 243 ölnyi területet illető felperesi panaszt illeti, igaz ugyan, hogy a haszonbérleti szerződés X. pontjának utolsó bekezdése szerint, a haszonbérlők, kivévén a vidéken szokásos tengeri-művelést és kalászosok learatását, valamint az útak és árkok feles kaszáitatását, másrészes gazdálkodást nem gyakorolhatnak. Tekintve azonban, hogy a megállapított tényállás szerint az A. Irimiének egy gazdasági évre feles művelésre, zabtermelésre átengedett terület a bérbeadott területnek csaknem V 6oo részét teszi, a mely körülmény egymagában kizárja a szerződés szóban forgó tilalma gazdasági czéljainak meghiúsítását; tekintve továbbá különösen azt a megállapított körülményt, hogy a feles gazdálkodásba átengedett e kis terület hasznavehetetlen, tüskés, gyökeres volt, a melyet előbb ki kellett tisztítani; tekintve, hogy ez a tényállás még jobban domborítja ki az alperesek eljárásának azt a jellegét, hogy azzal nemcsak a szerződést megszegni nem akarták, hanem a bérbeadott területnek egy bár kis részét, rájuk nézve kisebb előnnyel, hasznavehetővé akarták tenni; mindezekből kifolyóan kikellett mondani azt is, hogy a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal sem, hogy a szóban forgó feles művelésbe adást sem tekintette a haszonbéri szerződés oly megszegésének sem, a mely az alpereseket a megszabott kötbérnek megfizetésére kötelezné. A mi a takarmány elvitele czímén támasztott kötbér iránt való igény elutasítása okából felhozott felperesi panaszt illeti, ez azért nem állhat meg, mert a bérlők ilyen esetben, a szerződés XI. pontjának 2. bekezdése értelmében, csak akkor lennének köt-