Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

55 jövőben felmerülő költségek megtérítésére irányuló jogos igényét nem a házasságon kívül született gyermek vagy ennek anyja jogán avagy általában az eltartás kötelezettségének érvényesítésére jogosult személy jogán érvényesiti azzal szemben, a ki a gyermek eltartására köteles. Mert ámbár a gyermekvédelmi szabályzat 3. §-a értelmében a gyermeket rendesen annak törvényes képviselője adja a menhely gondozásába, ez még sem kötelező, mivel ugyaneme szabályzat 1. §-a szerint, mindegyik elhagyott gyermeknek igénye van az állami gyermekmenhelybe felvételre akkor is, a mikor törvényes képviselője erről nem gondoskodik. A menhely tehát akkor, a mikor állami, társadalom erkölcsi és emberbaráti okokból és érdekekből togadja oltalmába azokat a gyergyermekeket, a kikről egyáltalán nem, vagy nem megfelelően gondoskodnak azok, a kiket erre jog és erkölcs kötelez, nem magánjogi értelemben reá átruházott, hanem eredeti és önálló nyilvánjogi hatáskörében jár el, ugyanilyen hatáskörben cselekszik tehát akkor is, a mikor az ilyen módon kötelékébe fogadott gyermek gondozásának költségét követeli a gyermek eltartására kötelezettől, ebben az esetben tehát az alperestől, mint a szóban forgó házasságon kívül született gyermek atyjának bizonyult férfiútól. A menhely e jogosultságával viszont természetes előfeltétele az, hogy akkor, a mikor a házasságon kívül született gyermek gondozása költségének megtérítése czéljából perbevont férfinak apaságát sem az ő joghatályos elismerése, sem pedig jogerős birói határozat még meg nem állapítja, a megtérítés kötelezettségének; eldöntését megelőzően, de azzal szoros kapcsolatban, az illető férfiúnak apaságát is meg kell állapítani a menhely gondozásában levő gyermekkel szemben. Az apaságnak a mostanihoz hasonló perben megállapítása azonban éppen azért, mert egyetlen czélja csak az, hogy annak alapján érvényesíthetővé váljék a menhelynek megtérítésre irányuló jogos igénye, nem meríti és nem merítheti ki mindazokat az igényeket, a melyeket a házasságon kívül született gyermek és esetleg ennek anyja is, jogszabályaink értelmében, a gyermek atyjával szemben követelésének tárgyává tehet. Annak ellenére ugyanis, hogy magánjogi szabályaink általánosságban még nem ismerik el, hogy a házasságon kívül született gyermek és ennek atyja a magánjogi következésekkel kapcsolatos rokonság viszonyában volnának egymással, nyilvánvaló,