Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

31 házbüntetés előtt álló egyén felperes eltartásáról akkor sem gondoskodhatott volna, ha itthon marad, nem zárta volna el felperest attól, hogy e tartást férjétől utólag követelje akkor, ha ez keresményhez jut, és tekintettel arra, hogy az a körülmény, hogy felperes férje korábban határozta el magát a kivándorlásra, mintsem a 2500 K-t megkapta, jelentőséggel azért nem bír, mert nincs megállapítva az, hogy ebbeli elhatározását a 2500 K nélkül is keresztülvihette volna, azt a jogi következtetést vonja le, hogy dr. A. Gyulának és nejének az a cselekménye, hogy a 2500 K adása által felperes férjének Amerikába való kivándorlását elősegítették, jogellenes volt s így a felebbezési bíróság azzal, hogy felperes perújítási keresetének helyt adott, anyagi jogszabályt nem sértett, az az intézkedése pedig, mely szerint a pervesztes alperesek a per és felebbezési költség, valamint a néhai dr. A. Gyula ismeretlen örökösei részére kirendelt ügygondnok ügygondnoki díjának megfizetésére köteleztettek, a S. E. 109. és 168. §-ai rendelkezéseinek megfelel. (Kir. Guria I. G. 162/1910. 1910 október 14.) 3087. Ha a végrehajtást szenvedett a lefoglalt ingókat annak idején az igénylő felperestől vétel útján megszerezte és azokat birtokába is vette: azok a végrehajtást szenvedő vevő adósságai fejében végrehajtás alapjául szolgálhátnak, az a kérdés pedig, hogy a szerződés a vevő hibájából hatályát vesztette-e, nem tárgya az igénypernek. A felebbezési birdság a lefoglalt ingókat H. Károly igénykeresete alapján birói zár alól feloldotta, ellenben a kir. Curia felperest keresetével elutasította és perköltségben marasztalta a következő indokolással: A felülvizsgálati kérelemmel élő alpereseknek panasza az, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a felperes igénykeresetének velük szemben helyt adott, holott a felperes és a végrehajtást szenvedő közt létrejött vételügylet következtében, az alperesek javára lefoglalt és felülfoglalt ingók a végrehajtást szenvedőnek nemcsak birtokában voltak, hanem tulajdonát is tették. Ez a panasz lényegében alapos.